Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nőket kérdezném: hogyan lettetek kevésbé naivak és jóhiszeműek?
Én is nő vagyok és a harminchoz közeledve még mindig hajlamos vagyok csak jót feltételezni a másikról. Ami talán segített egy kicsit, hogy kb. fél éve volt egy nagy csalódásom, azóta kicsit óvatosabb vagyok és igyekszem csak a tettekre figyelni. Nemrég megszakítottam az ismerkedést egy férfival. Majdnem beleestem megint a jóhiszeműség hibájába, de felfigyeltem pár dologra, majd később be is igazolódott a gyanúm. Szerencsére még érzelmek nem alakultak ki bennem és szex sem történt, így nem esett annyira rosszul de mégis elkeserítő, hogy ennyire bizalmatlannak kell lenni.
Nők válaszaira, tanácsaira lenne elsősorban szükségem, főleg ha korábban ti is hajlamosak voltatok csak jót feltételezni. Hány csalódáson mentetek keresztül? Mikre figyeltek még az ismerkedés során, hogyan szűrítek ki a komolyabb kapcsolatra alkalmatlanokat?
Köszönöm előre is a válaszokat.
Én borzalmasan előítéletes vagyok, tartok a férfiaktól(nőktől is skszor) és rosszat feltételezek. A tapasztalat hozza meg, én most lettem harminc, ezalatt nagyn kevés kellemes tapasztalatom volt, 11 éves korom óta próbálnak erőszakosan, ravaszan bármilyen szexre rávenni élőben és neten.
Szeretek csoportosítani és rendszerezni, sajnos ez előjön ilyen téren is, alapvetően észreveszem a mintát, az egyezéseket az esetek között, így hajlamos vagyok olyanokra ugrani, hogyha pl tiniként megdicsért egy random férfi a buszon, hogy milyen "érett vagyok a koromhoz képest" mert olvasok, már hátráltam is, mert hazudik és meg akar dugni és tolakodó.
Sok ilyen van, így szépen tartok egy csomó típustól, nagyon nehezemre esik nyitni feléjük.
Egy csalódás kellett hozzá (14 évesen), és nem vagyok naiv többé.
Mondjuk nekem eleve van egy olyan külsőm+kisugárzásom, hogy a pasik messzire elkerülnek.
Nagyjából 17 éves korom óta nem vagyok naiv és nem kergetek kislányos, rózsaszín álmokat.
Ok: elváltak a szüleim akkor 28 év után és nem lett túl jól kezelve. A házasságuk már azelőtt jóval megromlott, apám félre is lépett, nem is egyszer, azelőtt kb 6-7 évvel.
Igazából az utolsó x évben (amennyire én láttam) csak éltek egymás mellett, nem.is veszekedtek, de nem voltak egy csapat.
Aztán az anyagiak miatt eléggé elmérgeedett a viszonyuk, mert apám többet vitt, mint járt volna neki. Ez többé-kevésbé így is van. De ezen kívül is előhozott a válás dolgokat.
Nem mondom hogy nem hiszek a szerelemben mert de. Ők is szerelmesek voltak fiatalon.
Csak szerintem be kell látni hogy egy hosszú boldog kapcsolathoz bőven több kell mint szerelem.
Ezen felül is vannak dolgok amikre szerintem elég hamar rájöttem.
Pl az hogy egy férfi megnéz másokat is (gyakran panaszkodnak nők) nem irtható ki belőlük. Előbb vagy utóbb mindegyik fogja csinálni. Elég végig menni az utcán, kicsit körbenézni. Ez nem jelent többet, mint ami, de létezik.
A szex igenis fontos. Ha a szex rossz, kevés, nem egyeznek az igények, nem kapja meg az egyik amennyire vágyik, ott abból félrelépés lesz előbb-utóbb ha nem tesznek érte.
Egy férfi nagyon sokat tud ígérni ha szexet akar es aki "ügyes" nagyon szépen előadja a műsort a cél érdekében. Nem kell mindennek bedőlni.
Stb stb. Ez csak néhány dolog.
Biztos meg sok mindent kell tanulnom, hisz elég fiatal is vagyok, de még fiatalabb voltam amikor jöttek ezek a pofonok amik sok mindenre ráébresztettek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!