Gondoltatok már arra, hogy jobb volna külön aludni a párotoktól mert ez így jobb nektek?

Pàrszor igen, de nem magam miatt.

Néha külön, néha együtt alszunk. 10+ év után nem kell elnézést kérnem, ha teljesen egyedül akarok lenni pár napot vagy éjszakát.

Nem, soha nem merült fel ilyen.

Olyan 5 éve külön alszunk, néha ha valami miatt csak pici időre is oda téved rendesen zavar 😃

Mi is külön alszunk, így sokkal kipihentebbek vagyunk. Többet szexelünk 20+ év házasság után, mint az elején (akkor még próbálkoztunk együtt aludni 🤣).

Bennem felmerült, sokszor alszik velünk a gyerek, és már egyre kevesebbszer férünk el kényelmesen. Hát még ha megszületik a tesó, aki szintén velünk fog aludni... De a férjem elutasítja a lehetőséget, ő inkább nyomorog velünk. Nem mondhatnám, hogy bánom :) Nekem mindegy, én így se-úgy se alszok jól, de legalább elalváskor mindig van egy kis bújás és éjszaka is vannak pillanatok, amikor összebújhatunk rendesen, hiába a gyerek :)

Sokszor alszunk külön, engem nagyon zavar a horkolása. Senkinek nem jó ha óránként megébredek, és őt is addig piszkálom amíg abba nem hagyja. Utána mire visszaaludnék, kezdődik előről, vagy a gyerekhez kell kelni, aki szintén többször megébredt rá. Egyikünk sem volt kipihent amíg együtt aludtunk. 12éve élünk együtt, mindhárman külön szobában alszunk, a férjemé a legtávolabbi.

Ezt csak az érti igazán, ha alvás zavarban szenved, akkor mert akkor teljesen érhető a külön alvas