Miért kell meglepődni, hogy ezek után nem akarok többet találkozni vele?

Múlt hét szombat délutánra megbeszéltünk egy randit egy férfival (évek óta ismerjük egymást). Eljött az a bizonyos óra, sehol senki... vártam egy kicsit aztán hazajöttem. Dühös voltam és megalázva is éreztem magam, mert előtte egy héttel is volt megbeszélve egy randi, de egy fél órával előtte írt, hogy közbejött neki valami, mégsem tud jönni.

Ezek után teljesen elment a maradék kedvem is tőle. Múlt szombaton este végül írt, hogy ne haragudjak, csak megint közbejött neki valami. Írtam, hogy oké, de miért nem tudott szólni? Az idő is érték, el tudtam volna magam foglalni. Erre írta, hogy bolhából csinálok elefántot, hiszen úgyis bepótoljuk majd ezt a randit. Szerintem meg nem kell egymás idejét tovább rabolnunk, de ezen meg teljesen ledöbbent.

Nyilván közbejöhet bármi, ilyen előfordulhat... De itt úgy érzem csak arra ment ki a játék, hogy hülyének nézzen vagy szórakozzon. Azt nem értem, ez mire jó? Komolyan ezt élvezi némelyik ember?