Miért van az, hogy a nők sokkal felszínesebben keresnek párt, mint a férfiak? Mindenképpen olyan férfit akarnak, aki jobban néz ki férfiban, mint ők nőben és aki karrierben is előrébb tart.

Attól függ a nő melyik életszakaszában van, amit te leírtál az tipikus béta-kergető kapuzárási pánikos gyereket akarok minden áron nő, akinek kell egy hülye, aki eltartja. Fiatalabb korában ezek azok, akik az alfákra mennek rá, majd mikor az alfa már kiöregszik és szarul is keres, akkor kell melléjük egy pénzes béta, aki majd csicskázik nekik, meg eltartja őket.

Nem kell őket hibáztatni, a nők biológiailag ilyennek születnek, ezt több pszichológiai vizsgálat is igazolta, szexet a szexi rosszfiútól akar, családot a güriző középvezetőtől, aki eltartja. Ennyire egyszerű. Persze ez fáj a nőknek ha kimondod, ezért is hurrogják ezt le.

Persze, hogy a nőket látod felszínesebbnek, mert férfi vagy... A másik oldalról meg mások a tapasztalatok.

De egyébként, valamire való ember válogat, mert nem jön ösdze bármiféle jöttmenttel. A külső egy dolog, de ennél is sokkal inkább az ápoltság, és egy alapvető igény a szempont. Az se hátrány az ilyen embereknél, ha van célod az életedben, és nem anyucinál döglesz munkanélkül, üres piás üvegekkel körbevéve. Ez is egyfajta igényesség, ami hozzájárul a mentálhigiénéhez is. Nem hiszem, hogy említésre méltó ember azt keresné a másikban, hogy gazdag legyen. Inkább csak azt, hogy önellátó, vagy legalább célokkal rendelkező. Arról már lehetne vitatkozni, hol mennyi selejt van, csak tök felesleges, mert ahelyett értelmes dolgot is lehet csinálni. Az ilyen ujjal mutogatás az egyik legprimitívebb dolog a világon. Ezen elgondolkodnék a helyedben.

Mellesleg: úgy látszik én továbbra is párhuzamos univerzumban élek, ugyanis az én ismerőseimre messze nem jellemző, amit leírtál, egyik nemnél se. Valószínűleg ezért érdemes megválogatni az embernek a társaságot, amiben van.

"Mindenképpen olyan férfit akarnak, aki jobban néz ki férfiban, mint ők nőben és aki karrierben is előrébb tart."

Hát, nekem soha nem volt ilyen törekvésem. A párom minden szempontból hozzám hasonló.

Alapból minek hasonlítgatnám így kicentizve magamhoz? Természetesen arra van igényem, hogy tetsszen külsőre, és arra is, hogy egy húron pendüljünk, legyen hasonló gondolkodásunk. Én diplomás vagyok, de az utóbbit bármilyen végzettségű emberben megtalálhatónak találom, senkit nem zártam ki, de a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy olyanokkal jöttem ki jól, akik hozzám hasonlóan képzettek. Meg leginkább olyan körökben mozogtam, hogy szintén egyetemistákkal ismerkedtem meg, más nem is igazán udvarolt, mivel nem találkoztunk.

Van párom, aki számomra baromi jól néz ki. Gondolom ez felszínesség neked, de az persze nem baj, hogy én is úgy nézek ki neki, hogy elég ellibbennem előtte és még 7 év után is úgy áll a farka, mint a cövek, és, ha felveszek szoknyát, harisnyát, akkor még mindig megbabonázva bámul. Ez nem baj, neki szabad, ugye? :) Sőt, inkább az lenne az igazi, ha kidobnám, és összejönnék egy kedvesrendeshűséges, de számomra középszerű, kis golyófejű hapsival, aki meg a nyálát csorgatja a kinézetemre, de persze ő nem felszínes, neki jár. :D Hogyne.

Egyáltalán, az, hogy tetszik külsőre a másik és mondjuk a karriere sem rossz, az miért zárná ki azt, hogy lelki összetartozás és szeretteljes kapcsolat legyen? A miénk is ilyen maximálisan.

Annyit még megjegyzek, hogy szerintem az a gusztustalanul felszínes, amit sok férfi csinál (NEM MIND), hogy puncsolnak mindenféle alja nőnek, és viccesnek találom, hogy ezt a jelenséget a felszínességükre való ellenérvként hozzák fel, mikor pont az ellentéte. Meg rendszeresen látok olyan kommenteket is, hogy egészséges férfit nem érdekel, hogy a nő mivel foglalkozik és mennyire okos, nekik takarítónő is jó.

Szerintem pont ez a felszínes igénytelenség, kb. mindegy, csak legyen rajta lyuk.