Normális, hogy a testvérét előrébb helyezi, mint engem?

Barátnőm nagyon szereti a nővérét, ezt tudom, nagyon szoros a kapcsolat köztük, annak ellenére, hogy fizikailag távol vannak egymástól (a nővére külföldön él). Mindig mikor jön haza, úgy várja, mintha az angol királynő jönne, teljesen be van zsongva, mit kér, mit akar enni, mit készítsen, mit vegyen a boltba, stb. Még munka közben is, ha a nővére hívja vagy ír neki, válaszol, míg nekem, meg bárki másnak meg van tiltva, hogy munka közben f_szságokkal keressük, csak akkor ha vészhelyzet van vagy fontos. De oké, még ezt is elnézném. DE! A nevelő apjuk alkoholista, nem szeretnek hozzá járni. Mivel őket is bántotta gyerekként, nem jó a kapcsolatuk. A nővére kijelentette, hogy nem szeretne oda menni karácsonykor, mert nem akar azzal az emberrel karácsonyozni. Barátnőm egyből melléállt, hogy akkor ő se megy, dacára annak, hogy így az anyjukkal se karácsonyoznak, mert ő nem fogja egyedül hagyni azt az embert. Bezzeg mikor nyáron rágták a fülünket, hogy menjünk ki bográcsozni hozzájuk, hiába én nem akartam, mert én se kedvelem azt az embert, barátnőm kirángatott, hogy legyen meg a családi béke, magasról tett rá, hogy én nem akarok kimenni. Kérdem én, a nővére miért ér többet, mint én? Én is szeretem, soha nem bántottam, mindent megadok neki, de hogy én mit akarok, az le van sz_rva. A testvére meg nem akar menni karácsonyozni, akkor oké, vállalja az esetleges következményeket, nem mennek. Csak én érzem, hogy ez így nem igazságos? Vagy így normális, hogy a testvér az első, a párja csak a második?