Hogy razhatnam le a munkatarsamat magamról?

Főnöknek kell szólni. Nem árt, ha diktafonod is van, hogy tudd bizonyítani a verbális közeledést.

Szívesen, ezeöccá lesz.

"Na ide figyelj te Jeno! Az erzeseidet nem tudom viszonozni, mivel mint te is tudod, boldog hazassagban elek. Szeretem a csaladomat es ez soha nem fog megvaltozni. Ugy, hogy kerlek szepen szallj le rolam es ne zaklass! A tovabbiakban csak es kizarolag munkaval kapcsolatban fordulj hozzam, de azt is akkor ha nagyon muszaj. Nem szeretnelek hitegetni, ezert akarom tisztazni a dolgokat. Kozted es koztem soha nem lesz semmi. Sem most, sem maskor. Nem szeretnek tovabbi kellemetlensegeket, tehat remelem kepes vagy megerteni ezt."

Ui: nem szabadott volna hagyni, hogy idaig fajujanak a dolgok. Mar az elso megnyilvanulasnal le kellett volna raznod...

Kérdező egyszer sajnos én is átéltem ilyet. Nekünk már addig fajult, hogy azt mondta, hogy elrabol, megerőszakol és megöl, na akkor kellett jelentenem a munkahelyen, mert már nagyon betegessé vált az egész, nem tudtam leállítani hiába próbáltam normálisan beszélni vele, hogy hagyjon békén, ne zaklasson, ő nem érezte ezt zaklatásnak.

Elküldték a munkahelyről, de sokáig féltem, hogy nehogy hazafelé menet várjon és a kocsija csomagtartójában végezzem, szerencsére nem történt meg.

Sajnos az ilyenek beteg emberek, hiába mondja neki az első perctől az ember, hogy hagyja békén, mert ez nem talált viszonzásra, egyszerűen nem jut el az agyukig. Még azt se értik meg, hogy ez zaklatásnak minősül. Szerencsére nekem is voltak üzeneteim tőle, mielőtt tiltottam mindenhonnan, ezzel tudtam bizonyítani a zaklatást.

17-es voltam

19-es

Van nálam mindig, az elején jöttek értem a szüleim a munkahelyre, egy idő után már mertem egyedül is, mindig a hátam mögé nézegettem nem e látom valahol a kocsiját, de szerencsére a rendőrséggel fenyegetés beválhatott, mert azóta se láttam.

Ennek már lassan egy éve, akkor nagyon rossz volt, ma már nem gondolok rá.