Mennyi ideig kell mondogatnom magamnak azt hogy nem akarok párkapcsolatot - amire tényleg elhiszem? (36/F)

9, Értem én is. Akkor talán kipróbálok Buddhista meditációs módszereket is ;)

10, Jó olvasni azért ilyen történeteket, és örülök neki hogy neked ez így összejött.

11, Fel kéne nőnöm valóban, de ahhoz meg kéne változtatni ez egész felfogásom.

Sajnos az a nagy bökkenő, hogy most úgy látom számomra már csak egy bizonyos "út" van - amin keresztül fejlődhetnék - és ezután "normális" életem lehetne.

Viszont számomra ez a lehetőség a legnagyobb félelemem is egyben. Semmi mástól nem félek úgy, mint hogy elinduljak efelé a változás felé.

Így viszont hogy úgy tűnik nincs más lehetőségem - az marad csak hogy beletörődjek a sorsomba.

De ezt tudatosan akarom ezentúl csinálni. Már tudom hogy miért is ilyen az életem, és hogy a világból érkező "csapásokat" valójában önmagamnak köszönhetem. Illetve a döntéseimnek.

Mégis azt érzem könnyebb elengedni a vágyat, vagy bármit. Még a további szenvedéseket is bevállalom - csak ne kelljen elindulnom azon az úton - és felelősséget vállalnom önmagamért, és az életemért.

Ezért gondoltam kiírom a kérdést - hátha valaki már járt a "nyomdokomban" és sikerrel járt - úgy hogy benne maradt a "régi szerepébe".

15,

Igazából szeretnék kapcsolatot.

Viszont nem találtam meg magamban az akaraterőt/elszántságot - ami ahhoz kell hogy a mostani állapotomon változtassak.

Így viszont hogy nem tudok változtatni - le kell mondanom a párkapcsolatokról is (hiszen így másnak is csak szenvedést okoznák).

Tovább keresem önmagamban az akaratot. Ha megtalálom akkor rendbe hozom az életem.

A meditációval is keresni fogom az ürességet. A nem gondolkodó tudatot. Ha előbb ezt tudom stabilizálni - akkor valószínűleg el tudok majd engedni mindent.