Fred és George Weasley a valóságban népszerűek lennének a nőknél, vagy sem?

#30

Borzasztó káros a fekete-fehér gondolkodásod, ugyanis nem csak végletek vannak. Az egyetemem van három srác, akik mindig valamilyen tréfán törik a fejüket a normalitás határán belül és nem egyszer volt olyan, hogy összedolgoztak a tanárral, hogy egy adott csoporton csínyt kövessenek el. Mindenki imádja őket, mert mindenki szeret nevetni. Halloween-kor különösen aktívak, tavaly például engem is megtaláltak (az egyikükkel jóban vagyok, mert ugyanabba az irodalmi körbe járunk) és kihasználták a pók fóbiámat, és egy figyelmetlen pillanatban az egyik hajamba tett egy nagyon életszerű pókjátékot (?) és totál kiborultam, amíg rá nem jöttem, hogy mi a helyzet. Akkor már nagyon jót szórakoztam a saját rettenetemen.

Például akiről tudják, hogy érzékeny vagy valamilyen hátrányossága van, ami miatt rosszul reagálhat, azokat sose tréfálják meg. A túlérzékenységeddel saját magad ellensége vagy.

(Mondjuk nem értem miért szólsz hozzá egy témához egy fórumon, ha nem vagy hajlandó érdemben reagálni az ellenvetésekre, majd kijelented, hogy neked elég is volt. Na mindegy.)

23/L

A megtréfált fóbiás mondja, hogy azokat, akik érzékenyek elkerülik.

Attól, hogy utólag nevetsz, csak tagadod, hogy mennyire rémes is a dolog, hogy beolvadj, mert nem mered felvenni a kesztyűt. gondolom égett a fejed a szégyentől, hogy kiakadtál egy játékon.. Mondom ezt szintén rovar(leginkább pók)fóbiával, rohadtul nem vicces, ha kihasználják azt, amiben gyengébb vagy nyilvánosan, hogy mások nevessenek rajtad.

Egy biztonságos közegben, pl kettesben a párommal egész más a gumipók, mint egy rakás idegen, alig ismert szaktárs(és a tanár) előtt.

És de, Georgék szivatták Nevillet is, azt hiszem a kanári kuglóffal például, meg úgy minden random embert, és csak a filmben vígasztalták a gyerekeket, a könyvben nem. Nyilván az ilyen provokátoroknak is vannak érzéseik, de mindig a sajátjukat helyezik előtérbe, azért csinálják, hogy ők népszerűbbek legyenek, hogy bezsebeljék a nem megalázott idegen közeg elismerését. És mind defektesek, mert azt hiszik csak így juthatnak elismeréshez,azt hiszik más módon nem tudnak kitűnni.. Vagy az melósabb lenne és kevésbé szórakoztató, ott be is kellene áldozniuk magukat. Nem bírom Georgékat, ha az ember jelleme csak kritikus helyzetben hajlik a jóra, azt jobb kerülni. Perselus is ilyen volt, csak akkor tett jót, mikor hatalmas volt a tét, egyébként a saját kedvtelésére csinálta a dolgait.

Mindig vannak páran, akik vevők a gonoszkodásokra, mások megalázására, vagy mert félnek ellent mondani, vagy mert ők gyávák megtenni, vagy mert érzik az erőt(féregfark), vagy szimplán élvezik, ha más szív, erősebbnek érzik magukat tőle.. szóval ja, lenne táboruk, bizonyos értelemben népszerűek lennének, de Malfoyék is népszerűek voltak bizonyos körökben.

És Percyt, aki fogékony volt az ugratásra(alacsony önbecsülés) kb lelki ronccsá tették, úgy szétfeszítették a családot belülről, hogy csak na, miattuk nem szívesen lógott vele senki. Szegény ginnynek is kemény lehetett, nem csoda, ha olyan szívós lett a végére, megtanulta, hogy vagy lenyomsz másokat, vagy lenyomnak..

Újraolvasom a könyvet, kíváncsi vagyok felnőtt szemmel anyaként mint látok, mert most csak abból gazdálkodtam, ami utólag megmaradt.

Mrs Weasly pedig valami borzalmas anya volt, úgy ugrasztotta össze és nézte, ahogy a gyerekei ellehetetlenítik egymás életét, ellenségeskedést szült, összehasonlítgatott, a többi testvér előtt szidta a gyerekeit, mások, idegenek előtt szégyenítette meg őket.. De annyi gyerekre vezetni a háztartást, főzni és a mamlasz férjet is kordában tartani nehéz lehetett.. de akkor is. Én nem szeretnék ilyen családban felnőni és a gyerekemnek sem szeretném. Olyan mint a rém rendes család. Szórakoztató, de benne élni nyomasztó lenne.