Szerintetek normális hogy pár hét írogatás után ilyet érzek? Egyszercsak vége lett, most meg olyan hiányérzetem van 😔Azóta eltelt pár hét és még mindig eszembe jut mindenről. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen??? 🤦‍♀️

Tudod, az ilyen levelezős-chatelős kapcsolatban az a rossz, hogy sok érzelem keletkezik, az ember beleéli (beleélheti) magát, ábrándozhat az illetőről: "mi lenne ha összejönnénk, így levelezés során úgy tűnik azonos szinte minden bennünk". Ha az illető pedig hirtelen eltűnik bármiféle magyarázat nélkül, vagy nem ír, akkor jönnek a kínzó gondolatok, a "mit írtam utolsó levélben", "mit rontottam el", "mit kellett volna másképp", "lehet ő volt az igazi", stb...

Természetesen nincs kizárva az sem, hogy tényleg működött volna az élőbeni kapcsolat, de a levelezésbeni kapcsolattartás teljesen más mint az élőbeni...

Én már nem hiszek az online bármilyen fajta ismerkedésben köszönhetően a több hülye csaló fake scammer embernek. Bár ettől függetlenül tudom hogy vannak normális emberek is az online jelenlétbe de megtanultam nem kötődni ilyen formába.

Manapsag mar a csalodott embernek is tobb ido kell hogy nevet mondjon képet mutasson magáról vagy video chateljen a masikkal vagy közösségi oldal kontaktját adja ami nem egy chat ez nem türelmetleneknek való. Amit teljesen értek és így a fer, csak ugye akkor meg jön az emberek oldaláról a válasz, hogy akkor a masik kezd gyanakodni hogy lehet csaló aki valójában nem az csak csalódott a csaló emberek miatt. Ez egy láncreakció ami csak akkor változik ha a tényleges csaló emberek ellen tesznek is.

Ugyanakkor jó teszt hogy az ember tudja hogy a másik azt híve hogy nincs tétje a látatlan online jelenlétének mennyire tolja a levelezést pl. undormányos szexuális irányba. Vagy mennyire tud ember maradni ha valamire nemet mondanak vagy épp elköszönnek. Mert számtalan példát olvastam már hogy milyen mocsok szájjal reagáltak egy szimpla nemre. Szóval jó ha nem táplálsz ilyen irányú érzéseket egy számodra ismeretlen ember felé mert soha nem tudható hogy nem-e egy saját nemedből való ül a számítógép mögött és csak játszik vagy többen játszanak az ember türelmével, vagy csak ki akarnak használni és csak játszanak az ember érzésével vagy tapasztalatlan naivitásával vagy nehéz helyzetével vagy érzelmi kiszolgáltatottságával, de ugyanakkor ezt a biztonsagi bizalmatlansagot is meg kell tanulni helyén kezelni ha online akarsz ismerkedni.

Természetesen ha nem köszöntetek el és a masik csak ugy nem írt többé annak számtalan oka lehet, de ilyen helyzetbe ha direkt nem irt akkor el kell engedni ha nem direkt akkor meg tudatosítani magadba hogy nehéz a bizonytalanság és a tudatlanság de lehet hogy neki nehezebb. Tovább kell lépni, mert a bizonytalanság előbb utóbb az embert is bizonytalanná teszi. Ilyenkor keress magadnak valami hobbit.

Az online jelenlét amúgy jó lenne ha az emberek jóra használnák és nem hülyeségekre. De az emberek nagy többsége éretlen ehhez a jó ajándékhoz mert létrehozták a tonna szám sextinget és a tonna szám selfie-t, amit követelnek a tapasztalatlan mit sem sejto naiv masiktol is, ahelyett hogy ilyenekre használnák hogy az életterük egészségesebbé tétele. Szerencsére vannak többen akik felismerték ennek az ajándéknak az igazi jó mondanivalóját és jóra is használják és már szerencsére vannak akik azokra a dolgokra is figyelmeztetnek hogy óvatosan, mert soha nem tudható több tapasztalta is ezeknek az árny oldalát. Ilyen volt szegény Amanda Tod is aki szerintem hős, mert mert beszélni vagy inkább egy lapra irva mutatni youtube-on az őt ért sérelmekről. Én tisztelem becsülöm mert bár az emberek tönkre tették lsd a segitsegert kialto blogja, de mert üzenni azoknak akik éppen majdnem ugyanabba léptek volna bele tudatlanul lsd youtube videoja. Bár ijesztő hogy a világ embereinek nagy többsége hajszolta bele abba amiből ki kellett volna rángatniuk azzal hogy támogatják online és igyekeztek volna jelezni a hatóságoknak es a szüleinek.

De lehetne sorolni azokat az embereket akiket az internet kényszerített lakhely váltásra pl. hogy mondjak olyat is aki leküzdötte ezt bár neki nem olyan problémával kellett megküzdenie:

A molett kislány akit a közösségi oldalon kezdtek el szekálni. Ő is egy hős mert elköltözött ugyan de nem hagyta magát és leküzdötte azt a mocskot amit az emberek generáltak online jelenléttel is.

Ezt csak azért írom mert soha nem tudhato hogy akivel chatelsz és nem ismered miket élt meg online lehet épp egy ilyen emberrel chateltél és megszeppent, de az is lehet hogy csak játszottak.

Meg kell tanulni önmagadnak sem erőltetni ezt a dolgot. Magyarán meg kell tanulni online szabadon chatelni. Nem kötődni egy számodra ismeretlen személyhez.

Az online jelenlét azért nehéz mert ott nem társulnak gesztusok, arc, testbeszéd, és minden ami szükséges ahhoz hogy el tudja dönteni két ember hogy ők elválaszthatatlanok lesznek vagy nem illenek össze, ezt értsd mind baratsagra vagy kapcsolatra ugyanugy. A lényeg hogy nincs azzal semmi baj hogy érzéseid lettek hiszen ember vagy de az ilyen irányú érzéseket jól kell kezelni, mert valójában egy általad készített fantázia képpel nem biztos hogy realisan tekintesz a masikra. Szimpla példa is lehet idealizalod hogy huuu ő is biztos imádja a kemény rockot aztán jön a szembesülés hogy a masik utálja. Csak egy egyszerű példa az idealizalasra.

De ugyanakkor lehet a masik élete legjobb baratsagat engedte el mikor megszeppenve nem mert írni többé mert idealizalta hogy nem kompatibilisek kozbe meg teljesen.

Es van aki tetovazik es nem mer lépni mert idealizalta hogy nem illenek biztos össze aztan külső segítséggel megiscsak sikerül rájönnie hogy de es csak megint idealizalta. Az a franya idealizacio.

A titka az objektivitas, minden korulmenyek kozott. És akkor nem fogod utana ramatyul érezni magad lelkileg hanem lehetőségnek tekinted. Hogy de jót chateltem egy jó emberrel pl.

Nekem elég könnyü lejönni a dologrol amikor azt látom hogy a masikban mégcsak semmi hasonlo sincs es nem akar irogatni sem vagy félvállrol kezel.

Ugy kiabrandit az egeszböl mint a huzat