A "rózsaszín köd" és a kémia ugyanaz? Vagy a kémia több, mint a rózsaszín köd?

A kémia, amikor összhangban vagytok egymással és élvezitek a másik társaságát, mint a rózsaszín köd, amikor annyira szereted a másikat, hogy hajlamos vagy a hibáit figyelmen kívül hagyni

Az első jó dolog, a második rossz. Jó esetben az előbbi sosem múlik el, míg a második elmúlását változtathatják a körülmények, de szerintem pár hónap.

21/L

Egyik szerelmi kapcsolatomban sem tudom értelmezni ezt a 2 fogalmat.

Annyiban tudom érinteni a témát, hogy lehet szerelembe esni és szerelembe emelkedni. A szerelembe esésnél van ez a 2 dolog szerintem, a kémia és a köd. Mikor nem ismered, hanem csak projektálsz rá, és a saját projekciódba szeretsz bele, nem a másikba.

A kémia az vonzalom, belső indíttatású, a rózsaszín köd lehet elképzelt is ("én azt érzem, ő a legjobb"). A kémia több.

A kémia meg tud maradni akkor is, ha már összevesztek egymással a felek, mert vonzódnak ettől függetlenül egymáshoz. A rózsaszín köd általában az ismerkedés utáni 2-3. évben kezd foszlani.

A kémia a szexuális vonzalmat jelenti. Megérezzük az ellenkező nemű emberen, hogy egészséges utódokat tudnánk együtt létrehozni. Mindezt érezzük a másik illatán (a természetes illatán és nem a parfümjén), kívánjuk, jó vele a szex, vonzó a társasága, szívesen vagyunk a közelében, stb. Ez mind fizikai dolog, és nem múlandó. Vagy van, vagy nincs két ember között.

A rózsaszín köd a szerelem első szakaszára jellemző. Mondhatnánk, hogy ez is biokémia, elvileg maga a szerelem is az, de azért ez inkább az érzelmek szintjén fejti ki a hatását. A szerelem első időszakában ugyanis olyan hormonokat termelünk, mint a drog, ezáltal eltompulnak az érzékszerveink, legalábbis azok, amelyek arra lennének hivatottak, hogy észrevegyük szerelmünk tárgyának negatív tulajdonságait. A szerelemhormonok hatására minden, ami a társunkkal kapcsolatos, az "cuki", már a puszta látványa is örömet okoz.

A két fogalomban azonos, hogy mindkettőben jelen vannak a hormonok. A kémia, ami két ember közt van, vagy nincs, szintén a hormonokról szól. De ott ezek nemi hormonok, míg a rózsaszín köd esetén boldogsághormonok. A nemi hormon mindig termelődik. A boldogsághormon viszont egy idő után "elapad". Ha nem tenné, belehalnánk a lángolásba, elfelejtenénk létfenntartani, nem ennénk eleget (szerelmesen sokszor nincs étvágyunk), nem gondoznánk az utódainkat. Állandóan "belőve lenni" nem egészséges, a természet tudja ezt.

Így a rózsaszín köd eloszlik egy idő után, és marad a kémia. Vagy nem marad, mert nem is volt soha, csak a ködtől nem észleltük a hiányát, ahogy a párunk negatív tulajdonságait sem.

Egy szó mint száz, a kémia az maradandó, és kitart a pár szexuálisan aktív éveiben mindvégig, míg a köd az max másfél-két év a kutatók szerint.

A kémia az, amikor működik a testiség. Rá vagytok gerjedve egymás testére, illatára stb.

A rózsaszín köd, amikor bele vagy zúgva valakibe, nem tudsz másra gondolni, csak rá. Ölelnéd, simogatnád, bújnál stb.

Utóbbi sajnos múlandó, előbbi nem. Egyik exemmel már több, mint 3 éve szakítottunk, de ha szinglik vagyunk, akkor mindig kihasználjuk, hogy a kémia megvan 5+ év után is.