Nem vagyok kövér, még sincs önbizalmam, és nem hinném, hogy bárki is akarna tőlem komolyan valamit. Mit csináljak?

4 Az önszeretet meg a másik dolog.

Ez a Szabó Péter szövege. Légy pozitív, szeresd magad!

Ezt csak úgy kiabáljuk a nagy világba úgy hogy fogalmad sincs, hogy kinek mondod. Például, ha én vagyok a hasfelmetsző, akkor is azt mondod, hogy szeressem magam és legyek pozitív magammal?

Ha én egy alkoholista apa vagyok aki veri a feldségét és a gyerekeit, akkor is fogadjam el és szeressem magam?

Ha én egy pszichopata főnök vagyok aki halálra szopatja a beosztotjait akkor is szerethetem magam?

Nem, hát baromira nem mindegy kinek mondod. Ez nem lehet minde kire érvényes.

Valaki hát.... inkább nagyon ne szeresse magát. Igenis legyenek önértékelési gondjai!

De ha jól olvastam a kérdést, akkor itt konkrétan az önbizalmáról van szó, és nem egy olyan esetről amiről te beszélsz. Elég részletesen leírta, hogy mi a “problémája”...

egy olyan esetben amit leírtál, ott teljesen más a szituáció és a hozzáállás is.

Mert ha a kérdező folyton másokhoz hasonlítja önmagát, (külső dolgokról beszélünk ugye, fentebb olvasható) akkor igenis az lenne a legjobb döntése ha végre meglátná magában is a szép dolgokat. A személyisége itt szóba sem került.

#12

A kérdező problémája az, hogy utálja önmagát, ezért nem is várhat el szeretetet a másiktól, ha önmagát se szereti, nem tiszteli meg magát annyival, hogy szeresse magát.

"Olyan mintha én nem érnék annyit hogy egy teljes értékű barátnő legyek egy férfi mellett."

Hát, ha saját magát se tartja értékesnek, nem tiszteli magát, akkor más se fogja. A külső kisugárzásunk nagyon sok mindent elárul rólunk.

Szem a lélek tükre, szokták mondani. És még akkor az ember meg se szólalt!