Eddig nagyon akartam párkapcsolatot, de mostmár egyre jobban azt érzem hogy nem kell?

Ne aggódjatok, a szőke herceg eljön majd értetek. 🙂

Leírja itt mindenki, hogy mennyire szar ember minden férfi, aztán ha mondani fog nektek két szép szót egy helyes darab, rohantok az ágyába és kezdődik elölről.

Bár nem mostani a kérdés, remélem nem gond, ha válaszolok :)

Mostanában én is így érzem. Augusztus közepén léptem ki az első kapcsolatomból, én szakítottam, mert egyáltalán nem éreztem jól magam az exemmel. Mielőtt megismertem volna őt, nagyon akartam párkapcsolatot, mert azt hittem, örökre magányos fogok maradni, aztán most, egy évvel azután, hogy megismerkedtünk, úgy érzem, egyáltalán nem akarok párt magamnak. Eleinte jó volt, elmentünk ide-oda, de ahogy teltek a hónapok, egyre nehezebb lett minden, és nem bírtam tovább. A vége felé nagyon sokat veszekedtünk.

Nem azt mondom, hogy minden párkapcsolat rossz. Látom, hogy sokan boldogok, hogy van párjuk, és örülök a boldogságuknak, de úgy érzem, nekem ez nem működik. Annyira szeretem azokat a szombat délutánokat, amikor órákig egyedül vagyok és a hobbijaimmal foglalkozom, amikor iskola után hazaérek, és végre pihenhetek egyet, amikor olvashatok egy órát anélkül, hogy öt percenként válaszolnom kelljen valakinek messengeren. Néha olyan jó érzés, amikor senki nem szól hozzám, és ilyenkor gondolok bele abba, hogy nekem nem hiányzik még egy párkapcsolat. Jelenleg sokkal boldogabb vagyok nélküle.