Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit szólnátok, ha kiderülne a párotokról, hogy kisegítő iskolába járt?
29 éves férfi vagyok, 3 éve élek együtt párommal, aki 24 éves. Van rendes munkám, szakmám, de kisegítő iskolába jártam általános 5. óta egészen a középiskola végéig. Párom megtalálta a bizonyítványokat a szekrényben, teljesen kialadt rajta, hogy nem mondtam el neki, azóta pedig úgy kezel, mint egy hülyét.
Nem vagyok buta, legalábbis nem érzem magam annak. Nehezebben tanultam meg dolgokat, mint mások, de nem vagyok szellemileg leépült, normális életet élek és ugyanolyannak érzem magam, mint bárki más. Ahogy elvégeztem az iskolát, munkába álltam, és igen, igyekeztem az egészet elfelejteni, mert dok bántásban volt részem anno a többi más gyerektől, akik rendes iskolába jártak. Nem tudom, hogy illett volna közölnöm ezt amikor megismertük egymást, de én nem éreztem magam ezért rosszabbank, nem tulajdonítottam ennek figyelmet, illetve örültem hogy elfelejtettem az iskolás korszakot, lett egy normális életem, jól fizető állásom, egy szép barátnőm akivel minden teljes. Sajnos amióta megtalálta a bizonyítványokat teljesen úgy kezel nint egy idiótát, pláne hogy érettségim sincs és ezt sem tudta eddig. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Valóban közölnöm kellett volna vele ezeket, amikor megismertük egymást? Van ennek bármi jelentősdége?
válasza:
válasza:El sem tudom képzelni, hogy hogy történik az ilyen. Már az ismerkedésnél, amikor még nem is nevezném kapcsolatnak, szóba került, hogy ki mit csinál, ki milyen sulit végzett. Nálatok ilyen nem volt? Vagy hazudtál? Megkérdezte, milyen iskolába jártál, és annyit mondtál, "ja hát csak egy középiskolába"? Én nagyon kiborulnék, ha 3 év után véletlenül tudnám meg, hogy hazudott/sunnyogott erről a párom.
A férjem anno elkezdett egy főiskolát, de néhány félév után otthagyta. Mikor megismerkedtünk, még úgy fogalmazott, "abba a suliba járt"/"x szakon tanult", ami mind igaz is, de még eléggé az elején szóba hozta, hogy amúgy nem fejezte be. El se tudom képzelni, hogy az ilyesmi hogy nem kerül szóba évekig.
Szóval ennek csak annyiban van jelentősége, hogy évekig hazudtál neki.
válasza:Undorító ez a lenézés amúgy, már mint olyan, mint ha leprás lenne valaki azért, mert kisegítő iskolába járt. Egyébként kérdező átérzem a helyzeted.
Én is kisegítőbe jártam, csak rám sajnos rossz hatással is volt.
Nekem már a kezdettől oda kellett mennem, mert kiskoromba beteges voltam, sokat voltam kórházba is, meg majdnem meg is haltam születésemkor.
Szóval én a koromhoz képest visszamaradottabb voltam. Soha nem engedtek át általánosba, de a felülvizsgáló bizottság soha nem engedett át normál általánosba.
Sok bántást és megalázást kaptam. Nem nagyon szocializálódtam. Úgy hogy a barátnő az életembe egy örök álom marad. De tudom milyen érzés amúgy, amit veled csinálnak.
Bár én leérettségiztem, sőt felsőfokú szakképesítésem is van, még se vagyok sikeres semmiben :(
Egyszer volt egy lány, akivel randiztam, aztán végül olyant vágott hozzám, hogy kisegítőbe jártam, és hogy ez mennyire gáz már. Könyörgöm, miért is? Nem én választottam :(
válasza: válasza:A négyes minden szavával egyetértek. Ennek ellenére úgy érzem hogy érdemes lett volna megemlíteni. Ha az én párom lennél egy kis gondolkodási idő után túl lépnék ezen.
Megérteném hogy miért hallgattad el.
Biztos lesz itt olyan ,aki habzó szájjal szónokol a bizalomról és a hazugságról..
De sajnos nem ilyen egyszerű ez a világ. Bár lenne minden fekete vagy fehér..sokkal könnyebb lenne eligazodni.
De nyilván nem vagyunk egyformák.
Amit javasolnék neked..ha nehezedre is esik ,de ülj vissza az iskolapadba és szerezd meg az érettségit!
És ha érzel elég energiát magadban ,akkor egy diplomát is.
Ezzel saját magadat tudnád megerősíteni, hogy érsz annyit mint bárki más.
válasza:Amúgy ezzel nem értek egyet, 4-es vagyok, hogy még is miben hazudna az ember? Különben is, önmagában az általános iskolának vagy kisegítőnek nincs jelentősége. Ha egyáltalán nem érződik rajtad, hogy szellemileg bármiben is sérült lennél, amiről még mindig nem tehetsz, lehet veled kommunikálni, nem egy agresszív vad barom vagy, akkor nem mindegy, hogy a hülye általánost milyen formában végezte el? Undorító a mocskolódás.
Ahogy a saját helyzetem elmondtam, én majdnem meghaltam, kórházba is sokat voltam, emiatt óvodába szinte semmit. Nem szocializálódtam és anyám asszony katonája voltam, aki félt az emberektől, már kicsi korától kezdve.
Lassabban fogtam fel dolgokat, lassú volt a munkavégzésem, írás, stb.
De sok akkori társamhoz képest sokkal jobb jegyeket kaptam, sőt.. mondok jobbat:
2-3. osztályt egyben végeztem el, mert olyan jól olvastam, szerettem a történelmet, 2-3. osztályosként 5.-es matekot tudtam megcsinálni. Legalább is szorzás osztás terén. És velem csináltak ilyen különbözeti vizsgát, amin átmentem. Ott volt a rendes általános iskola igazgatója is, mivel intézményileg oda tartoztunk. Nem külön intézmény volt.
Sokan összetévesztik azt, hogy ha valaki kisegítőbe jár, biztos azért járt, mert bolond. Nem, nem mindenki szellemileg leépült, sérült ember, hanem egyszerűen van akinek nehezebb a felfogó képessége. És senkinek nincs joga lenézni a gyerekkoráért valakit, hogy hova járt.
válasza:Az emberek általában lenézik azt, akiknek több szüksége van segítségre a tanuláshoz, mint az átlagnak.
Nem titkolom hogy baromi ingerült lettem, mikor azt olvastam, hogy a "párod" így reagált. Gusztustalannak tartom és én nem maradnék vele tovább.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!