Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy tudnám leállítani a barátomat a cukiskodással? Ritkán nekem is tetszik de már nem érzem a szeretlek szó komolyságát. Pl:
Például:
Ő:-Kit szeretek?
Én:-Engem (?)
Ő:-Igen
És ezt minden formában imádokkal felcserélve, óránként legalább 1x.
Nekem ez a szó egy kicsit varázslatosabb volt eddig. De én már nem is mondom, csak ő de nagyon sokszor.
Tudom, ez egy apróság, és aranyos, de minden nap ilyenekkel elárasztani.. már nehéz.. hogy tudnám ezt megállítani hogy ne bántsam meg? Könnyen sértődik sajnos úgyhogy magára venné, ha azt mondanám hogy mondja kevesebbszer, mert nekem attól jobb.
Nem. Én nagyon tudok szeretni, és ezt elmondom mindenkinek, akit szeretek, ahányszor csak tudom. És nekem nem is kell egyik szeretetnyelvet sem kiválasztanom, használom az összeset.
Miért csak a szavak használódnak el? A tettek nem? Ha mindennap szeretetből reggelit csinálsz a párodnak, az miért nem röhejes? Miért a csak emberre jellemző kifejezésmód, a verbális az, ami nevetséges?
Igen, ezt érzem hogy már semmi ereje a szavaknak, és nem minden nap.. minden órában 2x legalább.. így vagy úgy, kicsit lemódosítva.
De lepontozni ezért senkit nem érdemes, mert kinek a pap, kinek a papné. Van aki ezt hallhatná örökké “folyamatosan” is akár, és van akinek a kevesebb néha több, na meg a tettek, ahogy mondták előttem, azok is nagyon fontosak.
Én és a párom a két véglet vagyunk...
"Félő, hogy aki ezt mondogatja, ő maga egy senki, aki azzal akarja kompenzálni saját nyomorát, hogy ezt rám vetíti"
Nem lehet, hogy aki ezt nem tudja fogadni, az egy érzelmi nyomorék, aki nem tudja az emberi szót elfogadni, mert a szülei sem adták meg neki az emberi elismerést, a szavakat? Nem néztek a szemébe, nem mondták ki szívből, hogy szeretik, hogy büszkék rá?
Mindenesetre kérdező, én irigyellek, a kapcsolatodban az a probléma, hogy a párod sokat mondja, hogy szeret. Igazad van, kinek a pap.
"Ha neked röhejes az, hogy valaki csak azért felkel előbb, hogy mire te kibújsz a takaró alól, már ott gőzölögjöna kávé az asztalon, és ezt minden nap megteszi, akkor elég hamar megunod az embereket"
Értsd, amit írok, azt kérdeztem, ez miért NEM röhejes? Elvégre lehet, hogy azért csinálja, mert ezt látta otthon, igazából gyűlöli csinálni, csak kötelességnek éli meg, és ha választhatna, nem csinálná.
Ott a probléma, hogy a tettek mögött csak a szeretetet sejted ösztönzőként, a szavak mögött meg nem.
Ha már analizálunk, nekem a szüleim nem mondták ki ezeket a szavakat, se egymásnak, sem nekünk, de mindig éreztem hogy mi vagyunk az elsők.
Lehet, hogy van köze ehhez is. De személy szerint nem esik nehezemre kimondani másokkal szemben a szeretlek szót, csupán túl sok nekem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!