33 éves családapa játékfüggő, szerintetek normális?

Kezdem azt érezni, h itt nem csak a férj a hibás. :D

Ez külön érdekes: "reménykedtem benne, hogy előbb utóbb leszokik róla". :D

Az igen! Én meg reménykedtem benne, h nyerek a lottón, csak sajnos nem veszek sosem. Kommunikációs problémák, pipa.

Meg hogy, amikor játszik, olyan, mintha itt sem lenne. Igen, tudod, amikor valaki csinál valamit és főleg, ha férfi, akkor arra figyel. Ez valami általános tévképzet, h a férfi meccsnézés/haverokkal sörözés/játék közben tud és akar mást is csinálni. NEM, nem tud, és nem is akar. Sem beszélgetni, sem mást. Nem. Ugyanúgy, ahogy olvasás közben sem szeret az ember beszélgetni, mert figyel. Játék ugyanez. Világ kikapcs, ennyi.

Nem látja meg, h csinálni kellene dolgokat a ház körül. Nem nagy titok, h egy ház mindig jár munkával, nincs olyan, h végeztek vele és nem kell csinálni semmit. Legyen akár mosogatás, takarítás, akármi. Ez alapján sosem szabadna csinálni semmit, mert "van mit csinálni a ház körül". Igen, mindig van.

Persze van olyan, h valaki hónapokig nem csinál semmit, de ha nem érdekli, akkor a reménykedés meg a szomorú nézés miközben játszik, nem segít. Ha meg nem ért a szóból, és 10 éve ismered, akkor nem tudom, mit vártál. Majd hirtelen a semmi miatt megváltozik? A gyerek oké, változtat az emberen, de erre alapozni a változást, kifejezetten buta és naiv dolog.

Szerintem komoly kommunikációs javulás kellene és persze az, h komolyan vegyétek egymást és mostmár a gyereket is, mert látszólag az előbbivel bajok vannak.

A játékokban is vannak szezon kezdések és hasonlók mint pédául a fociban, vagy bármi másban. Néha előfordul hogy szeretné az ember egyből belevetni magát a dolgokba, megnézni a nyitómeccseket, stb.

De ha ki akarod írtani a férjed egyetlen szórakozási lehetőségét akkor hajrá.