Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Fiúk, férfiak! Titeket mennyire ábrándít ki, ha a lányt / nőt, aki tetszik, rosszkedvben látjátok? (több lent)
Egyszer találkoztam a fiúval, sajnos a jelenlegi helyzet miatt (korona) nem mostanában fogjuk egymást újra látni (elég messze is lakunk egymástól, ~200km).
Videochaten tartjuk a kapcsolatot, lassan 2 hónapja kb. minden másod-/harmadnap beszélünk. Az utóbbi alkalommal azonban elég rossz passzban voltam, nem is értem, miért nem írtam neki, hogy majd máskor beszélünk. A hormonok is közrejátszhattak (PMS, előtte egy héttel óvakodj...) meg ez az egész bezártság, plusz kicsit feszélyez a vele való helyzet is. Bevallottan többet érez, mint barátság és a tettei is ezt igazolják, ennek ellenére nehéz elhinnem, hiszen egyetlen egyszer találkoztunk. A következő alkalmat pedig sajnos "elvitte" a korona.
A baj az, hogy pont a jókedvemet szereti bennem, hogy mindig megnevettetem, azt hiszi, hogy én egy mosolykirálynő vagyok, pedig ezt is inkább magának köszönheti - alapjáraton nem vagyok az a tipikus mosolygós ember, csak ha élvezem a másik társaságát. Attól félek, hogy most, hogy megmutattam a "sötét"-ebbik oldalamat, megváltozott a rólam alkotott véleménye. Nem voltam bunkó meg semmi, inkább szótlan és kissé demotiváló. Tudja az okokat is, azt mondta, nem gáz, mégis szégyellek újra a "szeme elé" kerülni. Persze, mindenkinek joga van néha rosszkedvűnek lenni, csak szerintem nagy önzőség/köcsögség volt, hogy így eléálltam, plusz mivel pont a vidám, humoros énemet kedveli (meg elvileg a gondolkodásmódomat, véleményeimet is), ezzel akár le is moshattam magamról azt, ami tetszik neki bennem.
Okkal aggódom, vagy túlgondolom az egészet? Hiába írt utána kedves/együttérző szöveget, egyszerűen szégyellem a viselkedésemet, mintha nem is én lettem volna, csak jött belőlem a sok baromság már közben tudtam, hogy ezt meg fogom bánni, már akkor bántam igazából.
Férfiak, ez nektek mennyire turn-off/kiábrándító? (25 a srác, ha fontos)
Köszönöm előre is a válaszokat!
7-8.-as
Köszönöm a nyersséged (őszintén, nem irónia)
Azzal mondjuk nem értek egyet, hogy képmutató alak lennék, mivel ha valaki, akkor én nem tudom megjátszani magam, bármilyen hangulatban vagyok, az látszik rajtam és nem is tudom --> nem is próbálom elrejteni.
Abban viszont igazad van, hogy agyban rendet kéne tennem ilyen téren. Persze, nem úgy képzelek el egy - legyen bármilyen - emberi kapcsolatot sem, hogy tökéletes és mindig minden rózsaszín (ez elég rosszul is hangzik egyébként), csak a 13-as válaszoló is írja, talán nem célszerű ilyen korán ennyire megnyílni. De végülis, jobb hamarabb, mint később, az eszem tudja is, de attól még kényelmetlenül érezhettem magam miatta.
A 10-es válaszolóval egyébként teljes mértékben egyetértek, mert tényleg mindenhol ezt nyomatják. Ami azért is rossz, visszautalva közben a 7-8-as válaszolóra, mert ha mindig minden "boldogság", akkor igazából a lényegét veszítjük el a boldogságnak. Mivel pont az a jó benne, hogy az átlag kedv/sík felett áll. Ha viszont ez az átlagos állapot, akkor már nem is olyan kiemelkedő / nem lehet boldogságnak nevezni, mivel valószínűleg nem is őszinte.
Lényeg a lényeg, ez valóban elég káros dolog. Viszont mivel mindenhol ez megy (és egyébként gyk-n illetve egyéb fórumokon is lehet nem kevés olyan választ látni, hogy a nő mosolyogjon, mert "az a dolga", hogy fényt vigyen az életbe meg hasonló szépen megfogalmazott de közben full emberellenes/természetellenes szövegek), akik szeretik megélni mind a két végletet intenzíven, így a szomorúságot is, úgy érezhetik, hogy baj van velük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!