Szerintetek ugyanaz a két szitu, vagy melyik a rosszabb?

A barátnőmmel ezen tanakodunk pár napja és nem tudunk dűlőre jutni, hogy vajon kinek lehet igaza. Vagy hogy melyik a rosszabb. A sztori:

" A barátnőmnek van egy nem túl jól működő kapcsolata, nehéz természetű a pasi, sokszor előttem is olyan szavakkal illette a barátnőmet, hogy én állítottam őt le. Persze, már kértem a barátnőmet, hogy hagyja ott, de szereti. Mindegy.

A barátnőm mesélte, hogy a telefonjában sokszor a környezetükben lévő csajok képei vannak lementegetve, szerinte a párja ezekre maszturbál is, mert elképesztő szexmániás, ráadásul az ilyen típusú lányokhoz hasonlítgatja őt is. Szólt már neki többször is, h ez neki rosszul esik, de az egyik fülön be, a másikon meg ki. A pasi nem veszi figyelembe a barátnőm érzéseit.

Pár napja a barátnőm bevallotta, hogy irkál egy nagyon kedves férfival és bár semmit nem akar tőle, a férfi is tudja, hogy párja van, viszont nagyon jól esnek neki a kedves szavai, hogy bókol és nő számba veszi őt.

A pasija valószínű megtalálta az üzenetváltásokat, mert hogy pár napja furán viselkedik vele. A barátnőm elismeri, hogy nem szép dolog, tudja is ezt, viszont úgy gondolja, hogy mivel a párja nem tiszteli, így nincs benne lelkiismeret furdalás, hogy enged a másik férfi bókjainak. Ettől függetlenül szereti a párját."

Eleve nem értem miért vannak együtt, de ha szereti akkor nincs mit tenni, beleszólni úgy sem lehet.

Viszont megértem részben a barátnőmet, hogy hiányzik neki egy férfi közeledése.

Tudom, elég megbotránkoztató kérdést tettem fel, mert kb. sorra fognak jönni a mondatok, hogy "értelmetlen az egesz kapcsolat., Minek vannak együtt?" Stb.de ezektől vonatkoztassatok el, kérlek. Arra lennénk kíváncsiak, hogy akkora nagy gond-e, ha ilyen kirekesztő helyzetben a nő nő akar maradni és elfogadja egy másik férfi közeledését CSAK beszélgetés formájában, testi kontaktus nélkül?