Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Vannak itt olyanok (rajtam kívül), akiknek tényleg nincs semmi igényük az ajándékozgatásra, beleértve az apró, hétköznapi meglepetéseket is?
Ettől én nem érzem magam jobban szeretve, mint nélküle, éppen ezért eszembe sem jut, hogy romantikus gesztus gyanánt hazaállítsak pl. csokival a boltból. Ha megkér valamire a másik, akkor természetesen a kedvére teszek, meg arra sem sajnálom a pénzt, hogy meghívjam, ha úgy adódik, de igazából ennyi. A szeretetemet másképpen mutatom ki, ott vagyok neki, lelkizek vele, áldozatokat hozok érte, abban vagyok a segítségére, amiben csak tudok, illetve meglehetősen bújós-ölelkezős-puszilkodós típus vagyok.
Az általános tapasztalatom az, hogy aki így áll hozzá az ajándékozáshoz, azt elhordják mindenféle önző, érzéketlen tirpáknak, és feltételezik, hogy akkor az illető nem is szeret örömet okozni a párjának, én meg sosem tudtam mit kezdeni ezzel a jelenséggel.
válasza:"aki így áll hozzá az ajándékozáshoz, azt elhordják mindenféle önző, érzéketlen tirpáknak"
Mert mint minden, ez is kifordult önmagából. Az ajándékozás eredetileg a szeretet/vonzalom kimutatására szolgáló eszköz volt, mára viszont maga az eszköz vált a lényeggé. Már egy elvárás.
válasza: válasza:#2
Mi az a pár száz forintos valami, amitől egy felnőtt ember ki tud ugrani a bőréből örömében, ha megkapja? Most tényleg magáról az árucikkről beszélünk, nem a gesztusról. Őszinte kíváncsiságból kérdezem, mert nem ugrik be semmi, ami ennyire sokat jelentene nekem, vagy bárkinek, akit eddig ismertem közelebbről.
válasza: válasza: válasza:"Mi az a pár száz forintos valami, amitől egy felnőtt ember ki tud ugrani a bőréből örömében, ha megkapja?"
Nálunk kismillió ilyen volt már. Például most legutóbb megemlítettem, hogy át akarok ültetni pár virágot. Hazafelé párom meglátott pár cserepet olyan mintával amiről tudja, hogy nagyon tetszik, hozott haza párat. Vagy volt neki egy kedvenc pólója amit elhordott és nem talált másik hasonlót. Amikor én vásárolgattam magamnak és találtam olyat megvettem neki. Vagy mondjuk van egy kis sörfőzde ott ahol édesanyám lakik, csak ott lehet kapni a sörüket és párom nagyon szereti. Ha megyek és van időm akkor beugrok venni párat. Aztán például párom szokott menni Egerbe munka miatt, imádom a Stühmer sütiket szóval majdnem mindig szokott hozni. Nyilván ehhez kell az, hogy odafigyeljetek egymásra és megjegyezzétek ezeket az apróságokat egymásról.
Az első két példádat értem, csak nem pont erre a típusú kedveskedésre gondoltam. Ha meglátok valamit, amiről tudom, hogy ő is megvenné magának, ha ott lenne, mert vágyik arra a dologra, akkor nyilván megveszem. Viszont olyan embert nehezen tudok elképzelni, aki heti-havi szinten vásárol saját magának vágott virágot, hogy vázába rakhassa és nézegethesse néhány napig. Van az ajándékozásnak ez a teljesen öncélú formája, amikor nagyobb hangsúlyt kapnak az ajándékozó szándékai, mint maga az ajándék.
A sütivel/sörrel/egyebekkel meg úgy vagyok, hogy megkérdezem, hozzak-e ezt vagy amazt, mielőtt elmennék olyan helyre, ahol kapható az adott dolog, de ennek ugyebár nincs meglepetés ereje, inkább egy apró szívesség.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!