Ha egyik fél jövő képében nincs saját gyerek, másiknak viszont igen, akkor szakítani kell? Mivel más a jövőkép.

Tulajdonképpen hogy képzeled el, ha nem szakítotok? Valami varázslattal lesz is gyerek, meg nem is?

Lehet fondorlatoskodni, hogy majd meggondolja magát, de hány elcseszett kapcsolat alakult azért, mert egy egyik fél eröltette a gyereket, esetleg még rá is eröltette a másikra? Aztán a gyerek szívja meg, mert egyik szülője nem fogja szeretni.

Ha szeretnél még vele kiélezni pár hónapot, évet, akár maradhattok is egy ideig... kinek jó ez, kinek nem.

Ha neked feltett szándékod, hogy egyszer családot akarsz, akkor ne vesztegessed az idődet, keress valakit aki hasonlóan gondolkodik és tervez, Még úgy sem garantált a siker, lehet hogy évekig nem jön össze, de legalább nyugodt lesz a lelked hogy megpróbáltad.

41F

Igen.

Viszont nem mindegy, hány éves a másik.

Ha pl. 20 évesen mondja valaki, akkor még változhat.

El kell döntened, mit szeretnél, meddig tudsz esetleg várni. Túl sokáig amúgy nem érdemes.

Ez olyan helyzet, amiben nincs kompromisszum.

Arra várni, hogy majd jól megváltozik, nettó butaság.

Inkább az a kérdés, hogy te hajlandó vagy lemondani a gyerekről érte, és vállalnád-e a döntésed következményét?

Ha nem, akkor csak a drága időtölet fecsérlitek egymásra.

És olyankor mi a helyzet, ha változik az ember idővel? 22 éves voltam, amikor összejöttünk, akkor úgy volt, hogy majd, a jövőben, szeretnénk gyereket (kettőt). Közben megházasodtunk, minden jól működik (szakma, karrier mindkettőnknek, ezen felül utazunk, hétvégeken is vannak programjaink. Viszont egyre inkább úgy érzem, hogy nem, nem, NEM akarok gyereket, sem a közeli, sem a távoli jövőben. (Még nem mondtam a férjemnek.)

De ha ekkorát változik közben valaki, na akkor mi van? Ez meg ugye lehet bármelyik irányba változás. Kérdezőnél is, párjánál is.

(N/25)