Kiderült, hogy a vőlegényem anyja nem kedvel. Ti mit tennétek?

Semmi köze nincs hozzátok a családjának. Ti egy család lesztek, onnastól kezdve semmi közük hozzátok. A szülők nagy része bárkit gyűlöl aki elveszi tőlük a kicsi fiukat, lányukat, ez nem újdonság.

A párod láthatóan melletted áll és nem anyuka mellett, nincs min aggódnod. Az ő feladata egy ilyen helyzetekben, hogy kiálljon melletted és ő ezt meg is tette. A prioritásai rendben vannak, nem lesz itt baj akkor sem ha az egész családja utál.

Semmi dolgod nincs ezzel. Nem kellene semmiképpen ellenségeskedni, de jóban lenni sem kötelező. Hozzáteszem, nem is lehet mindenkivel, hiába is akarod. Ne foglalkozz a párod anyjával, ennyi.

Én sem kedveltem soha az anyósomat, és soha nem is fogom. Ettől még nem dőlt össze a világ. Neked a pároddal kell együtt lenni, nem az anyjával.

Amúgy én azt nem értem, miért kell az ilyet elmondani a párunknak.

Hasonló sztori, özvegy gyerekes pasival jártam, alakult a dolog a lányával is(akkor volt 12 éves). Aztán a pasi utólag "bevallotta" (csak azt nem tudom, mi a jó francért kellett), hogy úgy örül, hogy ilyen jól kijövünk a lányával, mert amúgy az elején egyáltalán nem bírt engem a lánya.

Őszintén, jobb lett volna, ha magában tartja, mert az a baj ezzel, hogy én sem tudtam már a lányra úgy nézni, mint előtte (mivel mindig barátságos volt, sose mutatta, hogy utál). Itt vége is lett a sztorinak rá két hétre.

Tudom, kérdező, a Te sztorid más, de a párod megtarthatta volna magának az infót, hogy nem bír téged az anyja. Mert egy ilyen infóval semmi sincs előrébb (hacsak nem attól akart megkímélni Téged, hogy komplett hülyét csinálj magadból a családja előtt.)

Ez egy jó kérdés, hogy hogyan viselkedjél. Én azt mondanám, hogy talán úgy, mint eddig, de ez nyilván nem fog menni, nekem se menne.

Milyen gyakran jársz? Esetleg ha ritkítanád? Amúgy vőlegényed anyja nagyon képmutató, jellemtelen nő, hogy még el is játssza , hogy kedvel. Nem könnyű Neked most....

(Én azt mondom, leszarnám, ignorálnám, de ez én vagyok, én meg is tettem pl. férjem már felnőtt gyerekeivel, amikor ez kiderült. De én eleve ilyen vagyok, nem érdekel, mit gondolnak, és a "békesség kedvéért" se vágok jópofát senkihez. Ha Neked fontos egy alap normál kapcsolat, akkor lehet, adnak majd itt okosabb tanácsot is.)