Másoknak hogy van olyan szerencséjük hogy huszonévesen megtalálják az igazit, házasságot kötnek, és gyerekük lesz?

Nekem unokabátyám 18-19 körül volt, mikor összejött a barátnőjével ,35 körül meg is házasodtak, most a 30-as éveik elején játnak. Van 2 gyerek, de aszonyka rettenetesen meghízott, pedig még fiatal. De úgy képzeld el, hogy az 55 kilós, filigrán csajból most egy bálna lett. Ez olyan 20 körül kezdődött és 25 éves korára lett ilyen. Unokabátyám meg kb olyan, mint Ryan Gosling a mai napig, szóval brutál a kontraszt. Veszekedések, kirakatházasság az egész, csak azt lehet csinálni, amit asszonyka mond. Unokabátyám iszonyú nagy papucs lett mellette, a 2 gyerek miatt meg mostmár válni se fog akarni nyilván. Szóval ne hidd, hogy ez szerencse.

*25 körül házasodtak

21 évesen találkoztam a férjemmel, 27 voltam, mikor összeházasodtunk. Gyerekünk még nincs. Előtte éltem a normális életem, de nem kerestem társat akkoriban. Tanultam, amit a kapcsolatunk alatt is folytattam, majd karriert építettem. Tehát nem a házasság volt a fő és egyetlen tervem. Az igényeimet sem adtam le, olyan férjem van akit sokak megirigyelhetnének. Másoknál lehet másképp működik, én úgy gondolom a szerencsének köszönhetem ezt. Jókor voltunk jó helyen, hogy találkozzunk. Teljesen véletlenül történt.

25 évesen ismertük meg egymást mi is. És 37 évesen váltam el. Szóval semmi sem biztos.

29 vagyok nekemsincs se gyerek se kapcsolat.és nehéz.hogy legyen. Nőknek nagyok az igényeik már a csúnyáknak is. Sok kan ir egy nőre igy van miből valogatni. És ha nemtevagy a valamiben a legjobb a felhozatalbol akkor esélyed sincs. A konkurencia mindenütt ott van.ezek a mai tini rongyok. Remélem elvuszi mind a korona.