Elmondanád a párodnak, ha kiskorodban valamelyik családtagod molesztált?

Azért találkoznék, mert ha meglátogatom anyukámat, akkor ő is ottlesz.

Senkinem nem mondtam még el. Anyukám tudom, hogy nem hitt volna nekem, illetve abban az időben a zaklatóm is ilyeneket mondott, hogy "tönkretenném a családot" "megbántanám az anyukám" "fontos titkot tartani, mert az mutatja, hogy jó ember vagyok" satöbbi, ami gyermekfejjel (8-14 éves korom között) jó "döntésnek tünt" nem elmondani, vagyis az egyetlen döntésnek.

Ma már nyilván nem tudnék bizonyítani semmit és nem gondolom, és nem akarok ebbe a részébe belemenni, nem erről szól a mostani kérdésem.

Szeretnék továbblépni, de az életem egy rossz része volt. Most kezdek pszichológushoz is járni, már van időpontom. Eddig egészen mélyre eltemettem magamban a dolgot, egyszerűen nem is emlékeztem rá. Most voltam egy előadáson, ahol kitértek a szexuális zaklatásra is, és azóta jött fel bennem a dolog. De nem akarom, hogy magával rántson.

Nagyon szeretem a párom, csak nem tudom, hogy hogyan kezeljem a dolgot. Ha annyit mondanék neki, hogy volt szexuális zaklatás a családon belül régebben, de nem konkretizálom, az elég lehet arra, hogy meglegyen a bizalom kettőnk között, érezze, hogy tényleg egy olyan dologba avattam be, ami nagyon kényelmetlen és privát, igazi titok stb. De mégse hozom őt se kellemetlen helyzetbe?

Mikor és milyen módon mondanátok el? Kicsit úgy érzem, ha eltitkolnám, akkor mintha hazudnék neki.. de azt is érzem, hogy nehéz elmondani, és lehet jobb lenne, ha csak azután tenném, ha már meghalt a zaklatóm. Tudom, hogy világ legegyszerűbb dolgának tűnik, de nem az.

Még sosem mondtam el egy páromnak sem a dolgot. Most érzem először, hogy lehet elmondanám (nyilván mert most valamiért bennem is jobban él a kép, illetve most nagyon megbízok a páromban).