Lehet emiatt vagyok ennyire passzív, ennyire feladó?

18 éves lány vagyok. Nem volt még barátom, de már 14 éves korom óta vágyom egy kapcsolatra. Furcsa tudom...

A lényeg, sokszor érzem azt, h szívem szerint feladnék minent,és h ilyenkor mennyire jó lenne, ha lenne mellettem egy férfi, aki támogat, bíztat. Amúgy álltalában nem szoktam feladni semmit, most pl nem tudnék egy dolgot sem mondani, amit feladtam vna. De most is ott vagyok egy olyan vizsgánál, ahol jó lenne, ha támogatna, h tudatná velem, h menni fog és akk talán több erőm lenne.

Ezen kivül jó lenne,ha tudnám, h vki gondol rám nap közben is. Aki várja, h lásson, akinek fontos lennék.

És aki fontos lehetne nekem. Néha annyira nem tudom hova rakni, kinek adni azt a szeretetet, ami bennem van:/