Azzal egyetértetek, hogy az ismerkedésbe ugyanannyi erőfeszítést kéne beletennie mindkét félnek?

Ha valaki érdekel akkor nem mérlegelek meg szamolgatok hogy ugyanannyi legyen,hanem amikor csak tudom keresem.

De valahogy az az elterjedtebb és már regen is az volt hogy a férfi udvarol ugymond ....nem a nő koslat utána.

Ez mar alapból nem lehet 50-50.

Itt sokan azt mondják hogy a férfinak udvarolnia kell... Nem igaz. Manapság egyre több nő vágyik a hódítás élményére. Lásd pl: a pasit akiről tudja hogy megkaphatja kikosarazza, de az elérhetetlen rosszfiú után fáj a szíve.

Nyilván a férfinek kell lépéseket tennie, de itt jön a csavar, ami a kérdésben is szerepel: férfiként soha ne tegyél egy kapcsolatba több erőfeszítést, mint amennyit a nő tesz. Amint azt látja hogy számodra fontosabb ez az egész mint neki, elkönyvel könnyen kapható lúzernek, és új kihívást fog keresni, egy másik pasi személyében.

De, igen, a férfi udvaroljon.

Ő hívjon fel, ő hívjon randira. Még jó, hogy nem én kezdeményezek nőként.

Azt ő pontosan érzi, mi a reakcióm az ő kezdeményezéseire. Ennek megfelelően teszi vagy nem teszi a következő lépést - nyilván ha ímmel-ámmal válaszolgatok vagy hallgatok nagyokat a randin... akkor feladja. És jól teszi.

Később, amikor már párszor találkoztunk és úgymond kapcsolat lesz belőle, természetesen kiegyenlítődnek az arányok.

De az udvarlás az udvarlás.

"Amint azt látja hogy számodra fontosabb ez az egész mint neki, elkönyvel könnyen kapható lúzernek, és új kihívást fog keresni, egy másik pasi személyében"

Ha így lesz, az akkor is így történne, ha nem teszel bele annyit. Kockázat nélkül pedig nincs üzlet.