Elvált férfiak vagy nők, éreztétek már úgy, hogy igaza van az ex házastársatoknak, hogy titeket nem lehet szeretni? Létezik ilyen? (független a közös gyerekek számától)

Exfeleségem ezt dobta oda nekem mikor előjöttem a válással : jobb ha tudod hogy téged senki nem fog elviselni, mert nagyon rossz a természeted!

Én akartam a válást mert megcsalt, így gondolom ezzel is csak bántani akart, meg engem okolt sokmindenért. Még a megcsalást is úgy állította be hogy az is miattam volt mert én hoztam ki belőle....

Oké hogy én sem vagyok hibátlan. De egy megcsalás csakis gerincesség kérdése alapesetben.

Lényeg hogy most nem gondolom úgy hogy engem ne lehetne szeretni.

Kollégáim, kolléganőim is nagyon kedvelnek, voltak randijaim amikből bár nem lett több, de úgy gondolom tudok szeretni, és engem is lehet szeretni, csak a megfelelő emberrel kell találkozni. Introvertáltként pedig egyébként sem egyszerű megtalálni a megfelelőt.

Egyrészt szerintem nem mindenki gondolkodik így az exérōl, van aki úgy szakít, hogy belátja nem illik össze a volt párjával, talán mással jobb lesz, ettōl még nem gyūlōlködik s nem mond szarságokat az exrōl. (Legalábbis párkapcsolatban, házasság esetén nem tudom, lehet ilyenkor frusztráltabb az ember, amikor a válási procedúrán megy keresztül.)

Másrészt szerintem ez ilyen önérzetes duma szokott lenni. Bár nem mondom, hogy nem léteznének olyan esetek, amikor van alapja ennek a kijelentésnek. A kérdés alapján szerintem 1 embernek nem biztos, hogy igazat kell adni, de ha valakirōl többen is így gondolkodnak, sokan mondják ezt, akkor már el lehet gondolkodni rajta...

Mindig kettőn áll a vásár. Egyetlen egy válásban csak az egyik fél a hibás.

Ha más nem, akkor azért hibás, mert nem kellett volna összeházasodnia olyan emberrel, akinek a vélhetően később elfogadhatatlan alkati vonásai zavarni fognak.

A legtöbben ott hibázzák el, hogy lángoló, elsöprő szerelmükben

szemet hunynak a másik zavaró tulajdonságai felett, és azt gondolják: "majd az én szerelmem meg fogja őt változtatni".

Alap: soha, senkinek nem lehet megváltoztatni a genetikailag kódolt

alaptermészetét, alapjellemét. A felnőtté válása közben lehet csiszolni (attól függ, hogy milyen környezetben ls kik nevelték), de az alapon

változtatni soha, senki nem fog. Leggyakrabban, hiába látja be, hogy bizonyos megnyilvánulásai elfogadhatatlanok, vagy azok miatt együttélésre nemigen alkalmas, még saját maga sem tudja megváltoztatni önmagát.

Senki sem tud kibújni a bőréből, legfeljebb ideig-óráig vissza tudja fogni magát. De az alapjellem mindent visz.