Miért érzek mindig így? Min kellene változtatnom magamban?

19L vagyok és még nem volt barátom nem volt első csók semmi. ( priváttól kíméljetek nem ezért írom) és úgy érzem soha nem lesz senkim pedig már vágyom egy kapcsolatra. Eddig voltak már páran akik megtetszettek túlságosan is de beszélgetésnél tovább nem jutottunk. Lennének lehetőségek mert pl. írnak rám fiúk de valahogy egyikkel sincs kedvem beszélni és félreértés ne essék nincs velük semmi bajom teljesen átlagosak csupán nem keltették fel a figyelmem és én képtelen vagyok interneten ismerkedni. Voltak páran akik elhívtak valahova de biztosan nem mennék el sehova egy "ismeretlennel". Miért nincs mostanában arra példa hogy egy ember akár buszon vagy akárhol csak szimplán vmilyen okból kezdeményez? Én túl félénk vagyok és csak várok és várok. Fogalmam sincs min kellene változtatnom magamban. Talán nyitottabbnak kellene lennem? Buliba nem járok sűrűn de akkor se ismerkednék ott se össze senkivel. :"D ahogyan viselkednek egyes emberek.

Van más is ilyen ""lehetetlen"" helyzetben ilyen téren?