Mit gondoltok miért van ez így?

Én is ezt mondom, bár pap nem vagyok. Sem Istenhívő.

Bár...a sok ismerős, az egyben sok barát? Szerintem, nem.

Mindenesetre érdekes észrevétel Kedves Kérdező! Hogy miért is lehet ez így? Nos, ezt kifejteni 2-3 mondatban nem igazán tudom... (Ahhoz 2-3 /A4/ oldalnyi írásra lenne legalább szükségem.)

Viszont érdemes arra figyelned... hogy mire vagy leginkább "érzékenyítve", mondhatni "hangolva". Mert amire hangolt az ember (amire pici kora óta kondicionálták, nevelték, szocializálták), mindig azt fogja legelőször észrevenni, észlelni Más emberek társaságában. Mert arra vagy érzékeny. Ez persze nem baj. Sőt, legtöbbször hasznos. Viszont magában hordozza annak lehetőségét, hogy esetleg egy-oldalúan nézed, s látod az embereket.

Ezért csak javasolni tudom, hogy ha meg akarod jobban ismerni embertársaid viselkedését, habitusukból adódó megnyilvánulásaikat, az ego-k sokaságát... próbáld mindig valamennyire (minél inkább) beleképzelni magad az Ő helyükbe. Ami persze nem is oly könnyű. Hiszen nem abszolút empátiával jöttünk a világra. vagy ha esetleg mégis... abból már igen sokat vesztettünk neveltetésünk során. Hiszen az empátia feltételezi az megítélés, az itélet- és érzelem-mentes tudatot... amelyről pici korunktól kezdve szoktattak le módszeresen nevelőink... amikor is megkülönböztetni tanítottak bennünket, hogy MI a jó és MI a rossz... mi a szép és mi a csúnya, stb... ugye. (Ezért is van a sok ön-"tudatos" ember-palánta és felnőtt, aki egészen pontosan tudja már, hogy MI a Jó, és MI a rossz!

Szóval, ha empatikus akarsz lenni, hogy jobban értsd a Másikat... akkor NE TUDD azt, hogy Mi jó és Mi rossz. Vagy legalábbis NE legyél BIZTOS benne. Légy mindig szkeptikus...

Ez a javaslatom.

Az ERŐ legyen Veled!