Igaz ez, hogy nem kell tetszeni valakinek, ahhoz, hogy flörtöljön veled?

Az inkább dícséret szokott lenni.Szoktunk olykor még poénból, az jellemzően helyzetkomikum szokott lenni, de ilyen régebbi ismeretségnél, összeszokott társaságnál szokott lenni, ahol tudja mindenki, hogy csak vicc.

33/f

Van ilyen férfi ismerősöm. Szokott mindenkivel csipkelődni, elejt egy-egy kétértelmű poént. Nagyon közvetlen, nőkkel egy kis testi érintés is természetes neki (puszi, ölelés, kézfogás, tehát semmi taperolás).

Mindenkivel ilyen, a nyugdíjas kolléganővel és a szürke kisegérrel is. Többnyire kedvelik is.

Embertől függ. Én is szoktam olyannal is, aki nem tetszik, mert jó interakció, de nem hitetem el vele, hogy többet akarnék tőle, nem adok jeleket erre. Lazább poénok, kis csípkelődés, kis játék.

Ha állandóan keresem valaki társaságát és szemezek vele, akkor biztosan tetszeni fog, ezek azok a jelek, amikre már érdemes figyelni. Az ölelések még nagyobb szint, hisz intimebb testi kontakt. Aki ezek után csak szórakozik, az már a paraszt kategória.

Ha attól félsz hogy barátság-e csak és nem lép semmit, akkor le kell ülni és beszélgetni vele arról, hogy mi van köztetek, mit éreztek. Mert mehet még ez a játék feleslegesen, de addigra már az indokoltnál jobban beleéled magad és jobban kötődsz hozzá, nehezebb lesz továbblépni is.

Nőben vagyok ilyen. Attól, hogy van párom, nem lettem se vak, se frigid. Persze, hogy tetszik meg a valaki, kicsit megcsipkedem, mert kíváncsi vagyok rá, hogy ez mennyire kölcsönös.

De ez csak egotuning, jól esik, hogy még mindig bejövök a pasiknak.

Van egy cuki portás bácsi, aki nagy lendülettel udvarol mindenkinek. Vele is szeretek csipkelődni, de ez csak játék.

Ez nem jelenti azt, hogy ha valaki tényleg nyomulni kezd, akkor nem állítom le, vagy tovább mennék egy kis viccelődésnél.