Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi az, hogy "ez az élet rendje"?
Mivel már lassan elérem a 30-at, így a baráti társaságom is egyre jobban idősödik. Sokaknál látom a sablont: Dolgozik, mint egy gép, merthogy kell a hitel önerő a nagy házhoz, valahol a gyereket fel kell nevelni meg kocsi is jó lenne és nyaralás...a nő megszüli a gyereket, miközben a férfi a belét kidolgozza (na nem sajnálom őket, de erről később) aztán a nő is elkezdi ugyanezt a hajtást, mert a gyerek meg a kocsi meg a lakáshitel viszi a pénzt keményen.
Életük nincs.
S akkor ülünk a kollégáimmal, akik már ebbe a szakaszba kerültek és hallgatom, hogy "de könnyű neked, csak utazgatsz meg szórakozol. Én is csinálnám, de hát ott a gyerek. Majd hamarosan neked is az jön, hogy komoly kapcsolat meg gyerek, házasság, házvásárlás aztán nem lesz erre időd..."
S amikor erre az a válaszom, hogy nekem nem ez jön, mást találtam ki magamnak, akkor mintha kékhalál lenne, elakad bennük a szó és témát váltanak...
Nők részéről is ugyanezt látom, ezt a kényszeres "nekem aztán nagy házam lesz" mentalitást, aztán befásulnak, beszürkülnek, stresszesek, rohannak, sietnek, önzők, türelmetlenek másokkal, tönkremegy az egészségük.
Mintha egy beépített programjuk lenne az embereknek, hogy "egyetem után 2-3 év múlva már kell a ház, aztán 2-3 év és KELL a gyerek, mert ez az élet rendje".
Én magam részéről köszönöm, elvagyok. Fiatal lányokkal járok, szórakozunk, sportolok, kialszom magam gyereksírás mentesen, a hobbim nem a lakásfelújítás.
Rossz nézni, ahogy lestrapálják magukat az ismerőseim és bizonygatják táskás szemekkel és feszült idegállapotban (mert ugye nyomasztja őket a munka, hiszen ha nem teljesít, akkor kirúgják és akkor úszik a lakás, ezzel szemben én kényelmesen eldolgozom, nincs bennem kényszerm ha kirúgnak akkor megyek máshová...), hogy amúgy ők boldogok.
Másrészt mi az, hogy ez az élet rendje? Az életnek nincs rendje, az van, amit csinálni akarsz és a pénztárcád enged.
Akarok majd én is gyereket, de nem azért, mert "most ez jön az életben, ezt így szokás"...
28/F
Szerintem nem törvényszerū, hogy mindenkinek lesz családja, gyereke. Van akinrk saját döntésèbōl nincs, de van akinek egyszerūen csak nem jön össze legalább egy kapcsolat sem saját akarata ellenère sem, aztán beletörōdnek a magányba. Jómagam sem èrtem mièrt volna ez az élet rendje.
Azt sem igazán èrtem, hogy mièrt kéne ekkora hajtás ès strapálás pusztán az ön/család fenntartás céljából. Szerintem aki ilyen lestrapált, feszült, az valamit elég rossul csinálhat! Sok ismerōsömnek nagy ambiciói vannak, nem csupán családalapítás, de nagy tervek, amiért sokat kell küzdeniük, ennekellenére mégis kiegyensúlyozott emberek maradtak, akik jól tudják kezelni az idejüket, úgy hogy a társas kapcsolatoktól kezdve mindenre jusson.
Amúgy egy lakásfelújítás vicces is tud lenni. Emlékszem, amikor én vettem a lakásomat egy idős házaspártól, és elkezdtük apámmal kikupálni, alig volt valami, amihez nem kellett hozzányúlni, voltak Mekk Elek megoldások, de volt, amihez azóta nem nyúltak hozzá, mióta megépült a ház, a padlószőnyeg alatt zsilett pengét találtunk például, apám mondta, hogy azzal a márkával még az ő apja borotválkozott...
Egyébként olyan szülők is vannak, akik ilyenekre viszik a gyerekeiket:
"Tízet letagadhatok az életkoromból simán, míg a kor társaim családdal a hátuk mögött elvált emberek, megtört emberek is vannak közöttük, akik emiatt mentek tönkre legyen az nő vagy férfi... "
Apám már nyugdíjas, feleség, gyerek, munka, anyámmal közösen összehozott lakás, már tehermentes, nem albérlet, és rendszeresen elnézést kérnek tőle az ellenőrök az életkora miatt, mert nem nézik ki belőle, hogy már nyugdíjas...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!