A termőnövények igazából nem őshonosak, hanem a földönkívüliek telepítették a Földre?

Jó, én meg újra: amikor a baba lesz, nem a milliónyi spermából lesz, s nem az egy szem petéből, hanem a kettőből együtt. Egy sperma, egy pete= egy gyerek.

A virágon milliónyi spóra van, s egy vagy néhány mag. spórából nem lesz új növény, magból nem lesz új növény, csak ennek a kettőnek a találkozásakor.

A magot védeni és táplálni kell mindaddig, amíg a földbe nem kerül. A gyümölcs a mag táplálója és védelmezője.

"Igazatok van, csak arra nem tudott még senki választ adni, hogy a növény miért kockáztatja a testi épségét, amikor a virágokhoz hasonlóan spórát is termelhetne ? Ez itt a nagy rejtély"

Mert a növények körében nem igazán létezik az egyén fogalma.

Ráadásul mondjuk egy cseresznyefát annyira nem károsít, hogy az állatok leeszik róla a gyümölcsöt. De még ha bele is pusztulna esetleg, a több száz széthordott, és különböző helyeken elpotyogtatott mag még így is nagyságrendileg nagyobb előny a cseresznyefapopuláció szempontjából, mint amekkora hátrány egy egyed pusztulása.

Azaz ennek a hatékony módszernek tökéletes létjogosultsága van evolúciós szempontból.

"virágokhoz hasonlóan spórát is termelhetne ? Ez itt a nagy rejtély ."

Nagy zűrzavar van a fejedben úgy látom. A virágok maximum virágport termelnek, nem spórát. Spórával a mohák, harasztok, és gombák szaporodnak, méghozzá ivartalanul. A nyitvatermők, meg a zárvatermők (vagy virágos növények) meg ivaros módon szaporodnak. Szóval a mag az ivaros, a spóra ivartalan szaporodás szaporítószerve. Az ivaros szaporodásnak számtalan előnye van az ivartalannal szemben, a legfontosabb ezek közül, hogy az ivaros szaporodás fokozza az utódok genetikai változatosságát (mivel a szülők tulajdonságai keverednek), ezzel növeli a faj alkalmazkodóképességét.

Egyébként is a mag egy nagyon összetett szerv, míg a spóra többnyire egy, ritkábban néhány sejtből áll.

De egyébként számtalan előnye van még a maggal történő szaporodásnak, nyiss ki egy biológia könyvet.