Mit szólnátok, ha elrabolnának a földönkívüliek?

Nem mondanám, hogy féltem. Olyan új volt minden az első alkalommal. Mindig is tudtam Róluk, és kíváncsi voltam Rájuk. Ők is nagyon kíváncsinak tűntek, több Kis Szürke állt, mondhatni egy kis csoportot alkotva, de nem hiszem, hogy azért tétlenkedtek volna eleinte, mert tartottak tőlem, vagy mert nem lett volna dolguk (akkor eleve nem vittek volna magukkal), szerintem a vezetőjük parancsára vártak. Igen, Ő volt a legmagasabb közülük, talán 240-260cm (így valószínű, hogy egy nagyobb hajón egy Magas Szürke lehet a parancsnok). Az Ő jelenléte volt az egyedüli, ami kicsit megijesztett, és a mai napig tartok is a Magasaktól, valamilyen szinten.

Mindenre viszont nem emlékszem, az emlékeim java részét mindig kitörölték, és az "elrablásnak" inkább fizikai nyomai vannak (tűszúrások, vagy terhességre utaló jelek, de gyermek sosincs, 2-3 hónap múlva ezek a tünetek pedig felszívódnak). További jelek utalnak arra, amik bizonyítják, hogy megfigyelés alatt állhatok. Ennek egy barátnőm is szemtanúja volt, ez pedig csak erősítette bennem ezt az "elképzelést". Több ezzel foglalkozó emberrel is beszéltem, s ők is így vélekedtek a látottakról.

Darv! Nekem a sztoridban csak az a furcsa, hogy a kis szürkék vezére egy nagy szürke, mert ez egy kicsit nevetségesen hangzik. Egyébként hihető lenne.

A kérdésre: Én megijednék először aztán valószínűleg csendben lennék egy ideig majd később megpróbálnék beszélni hozzájuk.