Ha léteznek földönkívüliek, náluk is van naplemente?

A bolygó forgástengelye valóban lehet ferde (tengelyferdeség, avagy tengelyhajlás=90fok körül, mint az Uránusz esetén), de ez nem jelenti azt, hogy a bolygó mindig a csillagra nézne, a forgástengely ugyanis mindig az univerzum adott irányába néz. A keringési év során persze kétszer a központi csillagra mutatna, de ez csak átmeneti egybeesés. Az égitest egyenetlen tömegeloszlása miatt létezhet ugyan precesszió, aminek során a forgástengely több ezer év alatt lassan elfordul, de ez ide túl lassú folyamat.

Én is a kötött keringésű bolygókra szavaznék, ha a naplementét akarjuk kiiktatni: ha forgási és keringési periódus azonos hosszúságú (1 nap = 1 év), akkor mindig ugyanaz az oldal fordul a csillag felé, ahol jó meleg lesz, a másik oldalon meg jó hideg. Az eddig felfedezett exobolygók jelentős része lehet ilyen helyzetben, az exobolygók kutatásának módszertanából adódóan: a csillagokhoz közel keringő bolygókat könnyebb felfedezni (a rövidebb keringési idő miatt), azok forgását pedig könnyen megállíthatja a közeli csillag (akárcsak a Hold forgását a közeli Föld). Tehát könnyen létrejöhet az emlegetett szituáció, mikor a központi csillag nem mozog a bolygó égboltján, hanem egyhelyben áll, így naplemente sincsen. Persze meg lehet spékelni a rendszert mondjuk egy, a központi naptól távolabb keringő második, harmadik társcsillaggal (mint pl. a Proxima Centauri), ami elég távol van és elég kis tömegű ahhoz, hogy a bolygó keringését ne zavarja meg, viszont - legalábbis az év egyik felében - világosságot biztosítson a bolygó 'sötét oldalán' is. Ha több ilyen társcsillag kering a központi nap körül, akkor lehetnek a bolygón olyan évek, mikor sosincs éjszaka. De ekkor már a társcsillagok mozognak az égbolton, és ők mehetnek le és fel a horizonton. Persze nagyon tág értelemben, ha az összes (éjszakai) csillagot emberszámba veszed, ők is mozognak a horizonthoz képest, így minden éjjel ezernyi napfelkeltét/lementét láthatunk. Egy távolabbi társcsillag esetén nem teljesen egyértelmű, hogy az most éjszakai csillagnak, vagy a rendszer (és így a bolygó) napjának minősül.

Ami a fődönkívülieket illeti, nem feltétlen kell nekik evolúciósan a kötött keringésű/forgású bolygón kialakulni. Az is előfordulhat, hogy valamilyen okból egy részük később költözött oda, de most már saját bolygójuknak/otthonuknak tekintik. Pl. egy ilyen égitest az egyik állandóan forró, a másik állandóan hideg felével nagyon stabil energiatermelésre adhat lehetőséget. Ha a többszáz fokos forró oldalra fémcsövekben odavezetik a hideg oldal megolvasztott vízjegét, a képződött forró gőzt visszirányban turbinákra vezethetik, stb. Ha az időjárással nincsenek gondok, egy ilyen stabil energiaforrásra fel lehet építeni egy civilizációt - ami jól megvan naplemente nélkül is.

Retrojedi, ott a 10 pont! Helyes indoklás.

Azért azt se felejtsük el, hogy az ilyen, általad felvetett bolygónak nem éles a hőmérsékleti/fény átmeneti zónája. Van ott egy kellemesnek mondható sáv is az egyenlítője körül egy gyűrűszerűen.

Ott remekül lehetne éldegélni. Ahogy írtad, az ott létező alieneknek nem lennének energia gondjaik. :)

Igen, mondjuk ha a Föld állna meg - pontosabban igazodna forgásában a Nap körüli keringéséhez - akkor egy kb. Magyarország szélességű É-D irányú sávban lennének tűrhetőek a hőmérsékleti viszonyok (ha a Föld 23 fokos tengelyferdeségétől eltekintünk). Már a mai technikai szinten is lehetséges több ezer km hosszúságú nagy nyomást elviselni képes vezetékek építése. A példánál maradva, ha már kész lenne a Kék áramlat meg a Nabucco, akkor a több 100 fokos átlaghőmérsékletű Iránból jöhetne a nagynyomású gőz, amit mondjuk az Angliából odaáramoltatott vízből generálnánk.

Az forró oldalhoz közeli helyek egyébként kedveznének a kohászatnak, a hideg peremre meg lehet telepíteni a szerverfarmokat (amit úgyis hűteni kell).