Eltitkolt rejtélyekről lebbenti fel a fátylat egy nyugalmazott magyar repülőezredes. Na, erre mit lépsz?

Knoll Gyula (82) neve sokaknak onnan lehet ismerős, hogy a magyar pilóták közül elsőként ő lépte át a hangsebességet, arról azonban eddig nem beszélhetett, hogy kétszer is találkozott azonosítatlan repülő tárgyakkal.

– A magyar vadászpilóták, de a Malév pilótái között mindmáig vannak olyanok, akik továbbra sem beszélhetnek – állítja a volt katonatiszt. – Én magam kétszer találkoztam idegen repülő tárgyakkal, de sokáig nem mertem elmondani. Féltettem az állásomat, akkoriban ezt nyugati propagandának tartották. Ha beszélek, talán soha nem ülhettem volna többet pilótafülkébe.

Knoll Gyula 1959 júniusában, Kaposvár felett látta az első ufót. Épp végzett a kötelező gyakorlattal, amikor egy fénylő gömbre figyelt fel az égen. A központból utasították, hogy repüljön rá a tárgyra, ám amikor közel ért volna hozzá, a gömb a vadászgép sebességének többszörösével eltűnt előle. A második eset a Szovjetunióban történt, itt csak érezte az idegen repülő jelenlétét.

– Az iráni határ közelében gyakorlatoztunk – mesélte Knoll. – Miután kilőttem a Mig–19 rakétáját, lefordultam az addigi pályámról, nehogy a robbanás után eltaláljon egy repesz. Egyszer csak elnémult a rádió, az iránytűm is feladta a szolgálatot, mintha odaszögezték volna egyetlen pontra.

Az üzemanyag fogyóban volt, nem tudtam, hol vagyok, már a kényszerleszállást terveztem. Pár perc múlva a rádió egy reccsenéssel életre kelt, és elnavigáltak a legközelebbi reptérre. A földön kiderült, hogy a lokátor szerint egy másik gépnek is kellett lennie a közelemben, én azonban sehol nem láttam semmit. Úgy gondolom, az is földön kívüli repülő lehetett.

Az ezredes számít arra, hogy sokan habókosnak tartják történetei ­miatt, ő azonban azt mondja, amit leírt, mind igaz. Szerinte nem kell félni a földönkívüliektől: úgy véli, azért vannak itt, hogy felhívják a figyelmet a föld pusztulására és arra, hogy meg kell óvnunk a világunkat.