A Marson milyen idegen lények építették azt a pár piramist, és milyen célból?

hát jézusmáriaszentjózsefmiatyánkallahbudhajézusteketubbikkrumpli és hagyma!

Hát miért ne lenne neki gravitációs ereje?

Mondj nekem 2 okot, ami miatt ne lehetne a Marson szél... Tudtommal van légköre (98% CO2), és a tömege sem elhanyagolható...

"Az átlagos hőmérséklet 230 K körül van, a szélső értékeket pedig a téli pólus 135 K-es és az egyenlítő 300 K-es hőmérséklete képviseli. A nappali és az éjszakai hőmérséklet között az eltérés a 60 K-t is elérheti. "

Na ugye a mars az űrben kering ahol ugye légüres tér van

nos de akkor ott van a mars aminek van gravitációs ereje ami ott tudja tartani azt a kevéske és nagyon vékony CO2-tőt . ebből mi következik? Hogy a mars nem egy légüres tér onnantól pedig helyettesítsd be a a földet és mégkapod hogy miért van szél

A szél hatása a Marson a leglátványosabb: a ritka és kis hőkapacitású légkörben könnyen támadnak gyors áramlások. A felszíni gázsűrűség csekély, ahhoz hasonló, mint ami a Földön közel 40 kilométer magasan uralkodik a légkörben. A Vénusszal szemben a vörös bolygón nagyságrendileg tízszer erősebb szelek képesek csak egy-egy szemcsét felkapni, mint ami a Földön jellemző.

A felszíni finom port mégis gyakran mozgatja a szél, és látványos alakzatokat hoz létre belőle. Főleg a kiemelkedések szélárnyékos oldalán figyelhetők meg hosszú, lerakódásos sávok. Sokfelé a hulló porból üledékes rétegek is keletkeztek, néhol akár kilométeres vastagságban.

A legszebb szélformák a dűnék a Marson, amelyek főleg sötét bazaltos szemcsékből állnak. Közepes és magas földrajzi szélességeken a leggyakoribbak, de sokfelé előfordulnak. Az északi pólussapkát egy kiterjedt dűnemező avagy homoktenger veszi körbe majdnem teljesen. Ezzel ellentétben a déli féltekén a dűnék elszórtan, a kráterekben koncentrálódnak.

Sokáig úgy tartották, hogy a mai éghajlati viszonyok között nincs homokmozgás a bolygón, mivel a légkör túl ritka ehhez, és a szelek sem elég erősek. Az újabb megfigyelések és modellszámítások alapján azonban úgy fest, lassan, de napjainkban is vándorol a marsfelszíni dűnék egy része.

A Marson a szél szerepe kiemelten fontos. Egyrészt az alkalmanként erős gázáramlás átkeveri a felszíni finom port, és egységessé teszi annak összetételét az egész bolygón. Látványosabb következménye, hogy a por elszállításával vagy lerakásával módosítja a felszín albedoját, azaz fényvisszaverő képességét.

Ez főleg a jég borította területekre hat erősen, és befolyásolja az albedót, ezzel pedig a hőmérsékletet, és a jég szublimációját. Ugyanakkor már a néhány centméter vastag portakaró is hatékony hőszigetelő lehet, és alacsony szélességen is megvédi a betemetett jeget a szublimációtól. A legfeltűnőbb széllel kapcsolatos jelenségek a porviharok és portölcsérek, amelyek újra telítik a légkört a finom szemcsékkel, és halvány rózsaszínűvé festik az eget.