Hogyan épültek a Piramisok?

#5 jól írja, szinte mindenre tudjuk a választ. A matematikai csillagászati és fizikai ismereteik megvoltak hozzá. A gyakorlatban nagyon egyszerű eszközöket használtak de azokat nagyon okosan felhasználva. Derékszög, függőón réz véső, vulkáni kő kalapács, faék, feszítő(rúd), rönkök (görgők), csúszótalpak, víz, (oliva)olaj ... Kb ez elég is.

Nemrég bizonyították be (régészeti bizonyítékokkal) hogy megkent talpfákon csúsztatták a köveket. Ahol guruló rönkön nem ment vagy nem hajón szállították éppen.

A vita tehát azon megy máig hogy hogyan vitték fel olyan magasra a köveket. Erre több elmélet is van és mindnek vannak buktatói.

1) Hosszú egyenes rámpa, melyet mindig magasítottak ahogy haladtak.: Na ennek csak buktatói vannak szinte. Iszonyatos a piramis tömegének többszörösét megmozgató föld (homok) munka és annak kitámasztása "valahogy". Főleg ha nem akarták hogy túl meredekké váljon hosszabbítani is kellett. Ez talán a leg elvethetőbb mind közül.

2) Spirális rámpa az építmény körül. Itt azért már kisebb a rámpaépítés anyagmennyiség szükséglete, de még mindig nem kevés.

Viszont szélesítgetni kellett ahogy fentebb haladtak és a spirál csak egyszer érhetett körbe, különben megcsúszhatott volna. Így a magassággal egyre meredekebb is lett. (A csúcs közeli kövek viszont ugyanakkorák mint lent.) Szóval ez is kétséges.

3) Belső rámpa elmélet. Egy igen sokat kutatott és valószínűsített, de még nem bizonyított dolog.

Ugyanúgy ahogy a ma meglépő folyosókat a sorról sorra építésnél kihagyták belül "körben" kihagyhattak rámpát is. Spirálisan és kibírta volna ha több sorban megy körbe mert nem pont egymás fölött. A csúcs felhelyezés is megoldható még így is ami kritikus pontja lenne a dolognak.

(Egy fa szerkezeten emelik fel először a csúcsot a csonka piramis tetején. Aztán körbe rakják szélen az odavaló kövekkel. A fa szerkezetben homok tartja addig a csúcs követ amíg ki nem húzzák a dugót, a homok kifolyik és szépen ráereszkedik az elkészült és behelyezett csúcs alatti kövekre. )

Majd a rámpának az üregrendszerét kitöltötték nagy kövekkel és törmelékkel is. föntről lefelé. A már kész piramison belül.

Bizonyos roskadások és törések erre utalnak egyébként a nagy piramison is.

4) Billegő hajó emeléses technika.

Lényege hogy először a piramis széleinél raknak köveket. Az így kialakult "medencéme" vizet hordanak. Arra a nád hajóikból tesznek párat. 2 hajó ha kiáll a szélére akkor az előre hátra szaladgáló emberek súly áthelyezésével a hajó orrára kötött és egyre rövidebbre fogott kötelekkel a piramis külső oldalán felcsúszik a kő.

A nem túl mély vízben derékig álló emberek a hajót az orrán a kővel a vízen könnyen fordítják bárhova, ha előre billentik súly áthelyezéssel a kő a helyére kerül. Mindig a szélét rakják először. Amikor a közepét rakják emelkedik a vízszint.

Ennek a módszernek a legnagyobb előnye hogy rendkívül munkaerő takarékos lett volna.

De több probléma is akad vele amiért nem túl valószínű.

- A külső mészkő burkolatot előre fel kellett volna rakni. (amitől sima lesz egy piramis fala és ami már hiányzik a legtöbbről mert az évezredek alatt lelopták. (Hogy mennek fel ilyenkor az emberek amikor már magasan járnak? Kötelek segítségével tudnak esetleg "felszaladni". )

- A külső részen lévő kövek ugyan elég jól meg lettek csinálva hogy kiszigetelhetőek legyenek. De belül ennyire már nem jól illeszkednének. Tehát a víz lefelé elszivárgott volna. Gyakorlatilag vízhatlanná kellett volna tenniük az egészet de ez lehetetlen.

- Hogy raknák fel a csúcsot? A legfelső néhány sornál már nem fér el a hajó sőt medence sem lehet már.

Teljesen ez az elmélet sem zárható ki, de nem túl valószínű.

Én a 2 és 3 közt tenném le a voksot. Ezekhez minden értelem és tudás megvolt, és viszont kellően spórolt a kapacitásokkal is.

Szerintem ezek csak találgatások.

Olajos fadarabon csúsztatták hogyne.

6/12 nem kőhalom te buta.

1-2 ember nem tudja mennyi 1 tonna.

Az 1000 kiló.

Egy átlag ember 20-30 kilót épphogy megemel.

Bár a kis okostojások akik mindig mindent tudnak szerintem 10 kilótól összesz@rnák magukat.

1-1.5 mázsás kis cuccot 6an se bírtok mozgatni csak nagyon nehezen.

És akkor több száz tonnákról van szó...

#13:

Attól még, hogy te képtelen vagy felfogni a módját, nem azok a hülyék, akik igen.

"Egy átlag ember 20-30 kilót épphogy megemel."

Egy másfél méteres gerendával, azt egy téglán megtámasztva megemelem az egy tonnás autómat egy oldalon.

Csak sajnos ezen a szinten vagy, egy xaros kétkarú emelőt sem tudsz elképzelni, csak azt, hogy valaki ráfog és nyerítve erőlködik.

Légyszíves ha fogalmad sincs műszaki dolgokról, tanulj vagy ne szólj bele.

"6/12 nem kőhalom te buta."

Bagoly mondja...

Utolsó megint idejöttél okoskodni és megint nem mondtál semmit.

Szóval egy gerendával félig megemeld a kocsit.

És akkor már el is tudod szállítani? Fel tudod rakni több száz méter magasra?

"Egy másfél méteres gerendával, azt egy téglán megtámasztva megemelem az egy tonnás autómat egy oldalon."

Szerintem te még életedben nem emeltél 2 kilónál többet.

Vaddisznó csak idebüffentett valamit.

Nem megemeli a kocsiját csak megmozdítja.

Ember nem mindegy hogy te megmozdítod az autót az alátámasztási ponttal, vagy megemeled és tudod mozgatni.

Akárki akármit mond, én akkor is az antigrívitációs technikát mondom.

kb annyira elhihető, mint a ti hülyébbnél hülyébb elméleteitek, hogy billegő hajók meg ilyenek.

na persze!

Amúgy a kövek majdnem ezer tonnát nyomnak kb, és azt nem kibillenteni kell a súlyából, hanem megemelni és a helyére rakni.

Antigravitációs technika volt az.

Senki se álmodozik.

Te hiába tanulsz 1re hülyébb leszel.