Volt már paranormális élményetek?

Valóban, akinek volt konkrét, semmi mással nem magyarázható élménye, tapasztalata, annak nem kérdés a szellemek és így a szellemvilág létezése. Aki csak mások esetéről hallott (vagy még azt sem), annak a saját világképe függvénye, hogy mennyire képes elfogadni azt. Tehát bárki bármit is írhat, egész addig legfeljebb érdekességként tekinthet rá bárki is, amíg azt, vagy ahhoz hasonlót saját maga is nem tapasztal meg.

Csak két eset a több közül.

Kisfiammal játszottunk egyik este, kis (3-4 cm átmérőjű) gumilabdával. Ő az ágyon ült, az ágy négy, kb. 10 cm-es lábon állt, s a falhoz volt nyomva. Én vele szemben egy széken. Ő egyszer nem kapta el, s a labda begurult az ágy alá, s megállt a föld és a fal találkozásánál. A kisfiam próbálta kiszedni, míg én szemben, a székről figyeltem. Kb. másfél perc eltelt már, de sehogy sem sikerült, nem ért be sehonnan sem a labdáért, s gondolta, hoz egy seprűt, hogy annak nyelével kigurítsa. De még ezt megelőzően, egyszer csak a labda fogta magát és kigurult, majd az ágy előtt megállt. Faltól falig szőnyegünk van, a labda kb. 40-50 cm-es távot tett meg. Mindezt a saját szemem láttára. A kisfiam meg csodálkozva kérdezte, hogy hogyan gurult ki a labda.

Egyrészt ott voltam, tehát láttam, ahogy a labda magától gurult ki. Másrészt többször is "rekonstruáltuk" a helyzetet, tehát semmi racionális módon nem volt magyarázható, hogy a labda kiguruljon onnan.

S a másik.

Már rendszeresen kommunikálok is a szellemvilággal. S még az elején, kíváncsi voltam, hogy nem pusztán a képzeletem játéka-e mindaz, amit érzékelek. Vágtam négy darab papírfecnit, s megszámoztam őket egytől négyig. Felfordítottam, jól összekevertem s találomra húztam belőle egyet. Nekem semmiképpen sem volt és nem is lehetett fogalmam, hogy melyiket húztam ki. Megkérdeztem attól a szellemtől, akivel éppen kommunikáltam, hogy melyik számot húztam ki. Megmondta, s akkor felfordítottam, s tényleg az a szám volt rajta, amit a szellem közölt.

Hogy még a véletlent is kizárjam, rögtön utána tettem még egy próbát. S az is ugyanolyan sikerrel járt.

Ha a többi élményem nem volna elég, ez minden kétséget kizáróan bizonyítja a szellemvilág és a szellemek létezését. Abban az esetben azt, hogy egy tőlem független, de a fizikai érzékszerveim számára láthatatlan, tudatos lénnyel volt dolgom.

(Utólag kiderült, a labdát egy éppen arra járó szellem gurította ki, hogy ezzel, úgymond segítsen.)

Thoomas26: én hiszek neked, mivel én is tapasztaltam hasonlókat, de tegyünk egy egyszerű próbát, ami téged is megerősít és engem is a hitemben.

Kérdezd meg a szellemektől a nevem (ami ugye most nem látszódik a GYK felületén) és küldd el privátban! Csak próbáljuk ki, én nem foglak leszólni akkor sem, ha netán nem sikerül, vagy nincs kedved hozzá...

#3

Holnap írok privátban.

Nos, volt pár, amit most sem nagyon értek meg még.

Az első nem is tudom hány éves lehettem( most vagyok 18) kb 10 évvel ezelőtt, halottaknapján nagyon haragudtam anyura, mert ott volt a pasija akit amúgy nagyon utáltam, és meggyújtotta apukámnak a gyertyát, amit amúgy én akartam ( mert úgy éreztem, hogyha ott van a pasija aznap akkor apát már nem is szereti vagy mittom én már:D) és a gyertyát elfújták. Be volt csukva az ablak, meg nem is volt szellő sem, csak fogta anyu a gyertyát, és látszott, hogy valaki elfújta, szóval gondoltuk apu volt, és nem lett semmi para, hamar túlléptünk rajta, meggyújtottam én.

A másik pedig kb 4-5 éve volt, új házba költöztünk be, ott állandóan összeestem. Nem is tetszett a ház amúgy senkinek, csak olcsó volt, és a másik albérletbe vissza akartak költözni a lakók. Nem volt semmi jókedv ott, hiába volt saját szobája mindenkinek, és érezni lehetett azt is, hogy tele van rossz energiákkal. Na, én meg össze estem este(mindig este!) vagy 3x, de utólag semmi bajom sem volt csak hirtelen elszédültem. A legrosszabbul anyám volt, ő este nem tudott aludni, rosszakat álmodott, hogy őt nézi egy fekete alak, és nem tud megmozdulni, vagy hogy szaladgál rajta valami nagy, és nem kap levegőt, meghogy felakad a plafonra, és nézi hogy alszik, és megy felé a fekete alak, és belekapaszkodik, én is hiába hallom, hogy ő rosszul van a másik szobából nem tudtam odamenni, mert pont akkor estem össze olyan csúnyán, hogy bevertem a fejemet a tükörbe, és nem bírtam felkeni, ő meg pont akkor félt, hogy ha nincsen a testében akkor jobban tudna ártani neki, vagy mit tudom én. Na amikor felébredt, láttuk a kéznyomot a karján, nagyon beparáztunk, el is mentünk ismerőshöz aludni, és kiis költöztünk onnan. Még most se tudjuk amúgy, hogy miért őt nézte ki az a valami, én meg csak összeestem, de ha valaki tudná az írja meg.:D

nem kívánnék ilyet senkinek

Nekem egy volt, amitől a mai napig feláll a hátamon a szőr.

13-14 éves lehettem, egyedül aludtam otthon, nem először. Már előtte is hallottam lépteket főleg esténként a folyosóról, de aznap sokkal erősebb volt. Nyugtattam magam zenehallgatással, tv nézésssel, netezéssel, felkapcsoltam a villanyt. Egyszerűen annyira féltem, hogy sírni is elkezdtem, ADDIG SOHA SEM VOLT ILYEN. Felhívtam anyumat, hogy nagyon félek és jöjjön értem valaki, de mondta hogy 10kor nem fogja felhívni a nagyszüleimet, mert beképzelek valamit magamnak.

Telt az idő, hideg lehelletet éreztem az ágyam végéből. Semmi sem volt nyitva, nem szelelt az ablakunk, a szobám közepén egy ponton teljesen hideg volt a levegő. Próbáltam kivenni a papagájomat a kalitkából, de nagyon meg volt dermedve, nem mert mozdulni és megcsípett meg fura hangot adott ki, amikor ki akartam szedni. Hagytam is, de nagyon fura volt, mert amikor kinyitom a kalitkát neki 1 mp sem kell, azonnal kirepül és nap végéig vissza sem megy.

A lépteket hallottam természetesen már megint a folyosóról, hangosra vettem a tv-t és elaludtam.

Másnap felkeltem, kimentem a konyhába és ott volt az asztalon édesapám (10 éve elhunyt) fotója velem, ami mindig is a nappaliban állt egy fotósalbumban.

Érdekes éjszaka volt, nem szeretném megint átélni. Szinte biztos vagyok benne, hogy apum üzenni akart.

7-es vagyok és még annyit, hogy:

Anyum volt jósnőnél többször is, és mondta, hogy van egy angyalom, aki vigyáz rám. Középkorú férfinek látja és nagyon közel állt a családunkhoz.

:)

Ez nem teljesen igag

Mert azóta velem is törtét paranormális eset de mig nem történt én már akkor is hittem benne

Van egy videós Iza

Neki lehet irni a paranor.ális élményeunkről és akár ajánl is valamit

Izapontchannel@gmail.com azt huszem a cime