Tudnátok segíteni a félelmemben?

Ilyen velem is volt régen, mikor kicsi voltam. Úgy 8 éves koromban kezdődött és 11-12 éves koromig tartott, mire rájöttem, hogy mit tegyek. Bár én attól féltem, hogyha elhúzom este a sötétítő függönyt, akkor valami majd ott lesz, és halálra ijeszt, ezért soha nem mertem elhúzni.

Én úgy győztem le ezt a fajta félelmet, hogy elhúztam a függönyt. Odamentem, nagy levegőt vettem, és azt mondtam:

"Lesz, ami lesz."

Bár ez nem volt elég, így feltettem magamnak a kérdést, hogy:

"Ugyan már! Mennyi az esélye annak, hogy pont ott fog várni rám valami, hogy elhúzzam azt a függönyt, és megijesszen mindig?"

Neked is azt kell tenned. Este csukd be a szemed (fényforrás az lehet a szobában), akkor rögtön tedd fel magadnak a kérdést:

"Mennyi az esélye annak, hogyha kinyitom a szemem, akkor valami ott fog lebegni előttem?! Ez hülyeség! Ha megakarna ijeszteni, akkor azt már megtette volna!"

Ezt mondd hangsúlyozva, mintha tényleg hülyének néznéd magad emiatt, és magyarázd el magadnak, hogy ilyen hülyeséget még soha nem jutott az eszedbe.

Ha jól leszidod magad az beszokott válni, nálam mindig működik. Ha valami olyat csinál az elmém, ami nekem tetszik, akkor leszidom, hogy többet ne csináljon ilyet, és hogy még csak a kedvem is elmenjen az ilyen gondolatoktól.

Drasztikus módszer, de ha a szép szóból nem ért...

tudok segíteni a félelemben...

[link]