Szkeptikusok, ehhez mit szóltok?

Most komolyan. Az összes hívő, ezós, meg rézfaszu bagoly ennyire hülye? Most komolyan? Mutatok egy kis logikát, mivel látom, hogy még nem hallottál róla. Tudod, mivel másfél éves, biztos, hogy az apja szokott vele játszani. Nos, az apja biztos játszott vele olyat is, hogy bement a szekrénybe és előbújt, hogy itt a papaaa! Vagy pedig volt az apánál valami, ami kell a kisgyereknek, de az apja berakta a szekrénybe, és azt gondolta, hogy ti kiveszitek neki. Mivel nem vagyok biztos benne, hogy ez szekrényajtó vagy szobaajtó, ezért írok más lehetőségeket is. Például az apja leskelődött utánatok, hogy mit csináltok, és a kisgyerek észre vette, ekkor pedig elfutott, de a baba azt hihette, hogy csak az ajtó mögött van. Az ilyenekből még kapásból 10-et fel tudnék sorolni, de nem akarlak túlterhelni. Ha valami nem tetszett a kommentemben, azt kérlek jelezd, de azt ajánlom, hogy olvass természettudományos könyveket, mivel azok fejlesztik a logikát. Az, hogy általánosítasz, azt már szóba sem hozom.

További szép napot!

Az anyja meg majd 8 év múlva mondogatja neki, hogy ő milyen különleges kis gyermek, mert látta a szellemeket csecsemőkorában. Mivel anyja megerősítette, hogy vannak szellemek, érdekes mód éjszakánként nem tud aludni és szellemeket lát. Sikongatva szalad át este az anyjához, hogy: ANYUUANYU egy árnyékember ült az ágyamon.

Még 10 év múlva meg majd az internet 2-n fog vércsákolni a majdani GYIK- on, hogy kiskorában látott szellemet és szerinte léteznek és bizonyítsuk be, hogy nem.

Sok kretén...

Gyerekkoromban én kis ufókat láttam, méghozzá sokat. Beszélgettem is velük és vissza is beszéltek. Nagyon élethűek voltak.

Most akkor szerinted léteznek ufó-k is?

Attól, hogy egy kisgyerek látni vél valamit (sőt, tulajdonképpen látja is), az még nem lesz igaz. A gyerekeknek egyszerűen élénk a fantáziájuk. Nincs ezen semmi meglepő. Szellem meg pláne.

Ha nagyon kísértettörténetet akartok hallani, mondhatok.

Az angoltanárnőmnél történt, (30 éves nő, nemrég házasodott) hogy egyik éjjel elkezdett szólni a csengőjük. Annyira, hogy ki kellett venniük az elemet.

Vezetéknélküli csengő, biztosan zárlat, vagy akármi.

Másnap este fel- és lekapcsolódott néhány lámpa.

Harmadnap egyszerre leesett a falról két felszögelt kép. Ráadásul nem ugyan arról a falról.

Negyednap inkább hívtak egy sámánt, biztos-ami-biztos alapon.

Erre én sem igazán tudok magyarázatot. A csengő még nem nagy dolog. A lámpák már neccesek, a képek pedig tényleg érthetetlenek.

Ha mind egy este történt volna, egy enyhe kis földmozgásra gyanakodnék, de így tényleg passzolok.

Továbbra sem hiszek a szellemekben (ha léteznének, szerintem lenne jobb dolguk is, mint képeket törni), de azért ettől a sztoritól most is borzongok.

HUbala ugla ilio minuta!

Ismiomis anuimousi kilouhi!

Khilaaa...

Jaj.

Nézd, én hiszek szellemekben, de ez a sztori miért kéne, hogy meggyőzzön egy szkeptikust?

Ezer meg ezer ilyen "esetet" lehet olvasni a neten, a 90%a pedig szerintem kitaláció, nincs rá bizonyíték sem.

"mint azok a 2 évesek, akiket épp ésszerűtlennek neveznek."

Ezt a törvényalkotókkal vitasd meg, szerintük 14 éves koráig senki sem cselekvőképes, 18 éves koráig is csak korlátozottan.

Én például 4 évesen felgyújtottam egy házat. Szerinted ésszerűen cselekedtem?

Az én 2 éves szókincsem:

Anya - ajjjaaa

Apa - ataaaa

Nővérem/Icu - Kakaaaa

Úgyhogy a papó lehet csak valami gügyögés:)