Mit gondoltok a szellemvilágról, szellemekről?

én hiszek bennük. Apám mesélt pár esetet. Mint vállakozó minden felé dolgozik és tapasztalt már néhány néhány, tucatnyi furcsa esetet. Itt Magyarországon és látott is már elmesélte őket. Elég meggyőző. A hazugság meg ki zárva. Egyrészt miért hazudna a családjának? Más részt nem meséli el másnak szóval ezért pénzt sem kap. Semmi érdekes nem fűződik hozzá, hogy hazudjon. Az egyik legemlékezetesebb amit mondott az egy Fácánkert nevű tolna megyei településen történt vele. Ha érdekel leírhatom ide is. de már más kérdésnél tucatszor leírtam.

Hát jó. fácánkert egy falu Tolna megyében. Van egy kastély ott. Az alagsorban volt karbantartási munkája. A polgármester bízta meg vele. tavaly nyáron történt a munka területen reggel 8tól délután 4 ig lehetett lenni. Utáni a felső szinten dolgozó irodisták elmentek így a kastély is zárva lett. na a lényeg. Az alagsorba volt. Vitte magával a szerszámait is meg mindent ami kell a munkájához. Mesélte, hogy amiket letett azok eltűntek vagy más helyre kerültek. sose volt ott ahova letett valamit is. Ezen kívül furcsamód a nyári melegben folyton hideget érzett. Mesélte, hogy voltak hatalmas vas ajtók olyan vastagok amik hogyha becsukódnának akkor a túl oldalon rekedt ember hangját nem halották volna meg. talált ott hagyott orvosi tűket és fecskendőket. fehér orvosi köpenyeket. Ketreceket. Nagyon rossz érzésekről is beszámolt. Meg olyanról is hogy végig egy nyomasztó és sötét érzései voltak. de mind ezen dolgok mellett eltörpült az amit mondott neki a polgármester miután elmesélte neki az élményeket. Aláíratott vele egy papírt titokvédelmet majd azt mondta, hogy vannak ott olyan dolgok amiknek nem ott a helyük. Az irodisták pedig váltig állítják fater szerint nincsen ott semmi. Az alagsorban a kommunizmus idején állatkísérletek folytak.

Én hiszek a szellemekben, sőt látom őket. Gonosz lélek és kísértő gonosz NINCS! Bár mindennek akkor "hatalma" van, amennyit megengedünk neki. Nem félek a szellemektől, nem bántanak.

Én sem hittem bennük, de egy élmény a megrögzött szkeptikusból kicsit nyitottabb gondolkodásmódot csinált. Éjjel felébredtem arra, hogy becsukódik az ajtóm. Gondoltam, a testvérem, de minek jönne át éjjel a szobámba? Hallottam a meztelen talpakat a fapadlón és még mindig gondolkoztam, hogy minek jön ide?? Aztán beugrott, hogy de hát ő nemrég elköltözött!!! Na, itt bepánikoltam, mert a léptek közeledtek és bebújtam a takaró alá. (mit is tudna tenni ilyenkor az ember?) A léptek közeledtek és megálltak az ágyam mellett. Aztán sokáig vártam, de semmi, kinyúltam a paplan alól és felkapcsoltam a lámpát, majd erőt vettem magamon és kibújtam én is. Senki nem volt ott! Ezt azóta is emésztgetem és próbálok ésszerű magyarázatot találni, de nem tudok. De egy biztos: azt az iszonyatot és rettegést senkinek nem kívánom! Annyira féltem, hogy szinte fizikai fájdalom volt.

Az igazság odaát van.