Féltek a démonoktól?

Igen? Onnat jöttek? Hát, ha onnat jöttek, félj tőlük továbbra is.

Nem

Az megvan,hogy a félelmed táplálja a gonoszt? Ergo,ha nem félsz,nincs mitõl félni.

A démonok félnek tőlem.

A Sátán hatalma ellen semmi nem véd meg. Minden babona és rituálé démoni eredetű, és közelebb visz a befolyásához nem távolabb. Egyedül a Jézus Krisztusban való hit az, ami megvéd tőle, mert az Ő neve előtt minden térd meghajol, égieké, és földieké. Ha nem Jézus az életed ura és megváltód, akkor ki vagy szolgáltatva a gonosznak. A legtöbb embernél ez annyival jár, hogy Istentől távol vannak tartva, a komolyabb démoni befolyás az erőszak, bántalmazás, lopás, gyilkosság, kegyetlenség, stb stb. Hosszú lenne ezt kifejteni miért így van, de a kérdésedre azt hiszem válaszoltam.

Én mem félek tőlük. Haverok. Nagyon sok rossz ért gyerekkoromtól, de jóindulatú maradtam azokkal, akik nem bántottak, nem gyűlölöm úgy általánosságban az embereket. Viszont szeretek nagyon nagyon rosszakat kívánni azoknak, akik a kedvességem miatt gyogyinak, nyominak, mujának, mamlasznak, naivnak, butának stb néznek és ki akarnak használni, olcsó hazugságokkal akarnak megetetni, meg sem tisztelnek azzal, hogy valami logikusan helytálló hihetőbb sztorit találjanak ki az átverésemre, amihez legalább 100-as IQ kellene, hogy észrevegyem. Legjobb slágereim a "legyen rákos a gyereke és éljen sokáig", "törjön ki a lába és a családtagja tologassa", "bénuljon meg és a párja pelenkázza egy életen át". Be szoktak jönni ezek a kívánságok. Cserébe nem kívánok magamnak luxust, szerencsét, semmit. Amim van, azért meg akarok dolgozni, semmit nem fogadok el ingyen. Ez jó üzlet a gonosszal. Jézustól sem félek. Már régen elhagyott. Nem fogadnék el tőle segítséget, mosolyogni fogok neki a kínhalál közepedte, de visszautasítom őt.