Ha hiszel Istenben, mit gondolsz róla, hogyan képzeled el?

Isten nem szakállas, öreg bácsi, hanem egy transcendens, a legmagasabb rendű értelem, mely a világot megteremtette.

.

FREUND TAMÁS agykutató, az MTA elnöke

.

„Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában. Ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát. Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.”

Arra a kérdésre, hogy akkor minden további nélkül össze tudja-e egyeztetni istenhitét a tudománnyal, ezt felelte:

.

„Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki. Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. a kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei. Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?”

Freund Tamás egyébként nincs egyedül a véleményével a tudós társadalmon belül sem. Az öntudat anyagi okokkal való megmagyarázhatatlansága több tucat Nobel-díjas tudóst (köztük nem teistákat) is arra a következtetésre vezetett, hogy az öntudat naturalista, evolúciós magyarázata nem működik. A teljesség igénye nélkül néhány példa: John Eccles, William Phillips, Richard Smalley, Ernst Chain, Abdus Salam, Brian Josephson, Joseph Murray, Christian Anfinsen, Nevil Mott, George Wald, Charles Townes, Alexander Fleming, Werner Heisenberg, Erwin Schrödinger, Charles Sherrington, Guglielmo Marconi, Wolfgang Pauli, Arthur Holly Compton, Robert Millikan, Niels Bohr, Max Planck, Charles Robert Richet, William Crookes, Joseph John Thomson, Lord Rayleigh, Marie Curie and Pierre Curie, Gerhard Ertl. Akármit is mondanak ateista gondolkodók az ún. tudományos világképről, a tudomány nem azonos a szcientista dogmatizmussal, és semmiképpen sem zárható be a naturalizmus világnézeti keretei közé."

Én több istent tisztelek.

A legfőbb teremtőt nem tudom elképzelni, ő és az istenanya bármiben testet ölthet

Most ez hülye válasz de:

Mint a hittantanárom

Kiskoromban mindig igy képzeltem ma viszont már egy fehér szakállas öreg,jófej embernek/Istennek!

Isten nem hasonlít semilyen emberre mert nem anyagi.

Inkább, pozítív energia az élet maga.

Bárhogyan is képzeled el, hamis.

A Sinai hegyen sem mutatta meg magát az Isten Mózesnek, sőt, később is csak égő csipkebokorként mutatkozott.

Márpedig Mózes kiválasztott volt.

Aki tehát elképzeli bármilyennek is Istent, az kiválasztottabbnak képzrli magát Mózesnél.

.

Miért és hogyan mutathatná meg egy embernek magát, ha mindenütt egyidőben ott van?

Bárki, bármilyennek is képzeli el Istent, bele kell nyugodnia, hogy az nem elképzelés, hanem csupán képzelgés.