Önöknek volt képzeletbeli barátjuk gyermekkorukban?

Nekem volt, bár már egész nagy voltam, legalább is általános iskolás szerintem és unatkozásból találtam ki, még arra is emlékszem, hogy Gergőnek hívták és korombeli volt, akivel megbeszéltem a dolgaimat.

Csatlakozom a 7. válaszolóhoz, hogy a gyerekkori képzeletbeli barátok pont attól különlegesek, hogy nem feltétlenül van tudatában a gyermek annak, hogy az a barátja csak a fantáziája szüleménye és teljesen normális jelenség. Ajánlom a témában az Agymanók című rajfilmet, ahol bepillanthatunk a gyermeki elme rejtelmeibe és a főszereplő képzeletbeli barátjával is találkozhatunk pl. :)

Nekem egész életemben egy teljes álomvilágom volt.

Most is abban élek. (=

Természetesen rengeteg különböző ember és állat van ott, néhány személyt nagyon kedvelek.

De sajnos mindig is tudtam, mert tudnom kellett, hogy ez nem valóság. És nem is lesz az soha.

Ők csak a szívemben élnek- de ott örökkön örökké! ❤💕