Az ember horoszkópja lényegében a személyes karmájának egy része, részegysége?

Az embernek megvan a szabad akarata. Ezt érzi mindenki.

Le lehet ugrani egy hegyoldalról, és (legtöbb esetben) a természet szabályai szerint fog történni a következmény.

De azt is lehet választani, hogy az ember nem ugrik le.

Minden pillanatban lehet dönteni. Az ember felelős a döntéseiért. Nem egy marionett bábu.

Mégis az ember érezni tudja, hogy mi lenne neki a helyes döntés. Van akinek, ez a képessége csírájában már eleve megvan, de meditációval mindenkinél felébreszthető és fejleszthető is.

Nem mindig az a helyes döntés, ami az egónak tetszik. Többször a nehezebb út a helyes.

A szabad akarat nem zárja ki karmát, sem a reinkarnációt. Ezek lehetnek együtt is. Sőt együtt logikus.

A karma a tettek ok-okozati visszahatása az egyénre.

Az újraszületéssel kapcsolatban, ha a tapasztalat szerzés csak egyetlen (pár 10 éves) anyagi élet során hatna, akkor nem lenne fejlődés, mert a megszerzett egyéni tapasztalatok a sírba szállnának. Logikusabb, hogy a megszerzett tudás tovább halad az egyénnel, a Lélekkel a következő életre.

Érdemes megfigyelni, hogy minden jelentős szó értelme a nyugati kultúrában le lett járatva, és le lett silányítva.

A "hit" szó pl. az értelmetlen "vakhit"-el lett azonosítva, amit az egyház elvár a híveitől.

Hasonlóan érdemes lenne megegyezni a "boldogság, öröm, szeretet, hála, alázat, szolgálat" és hasonló szavak valós jelentésében is.

Ez a szótorzítás azt eredményezi, hogy azt hisszük tudjuk miről beszélnek mások, de valójában csak a saját fogalmi rendszerünk alapján értelmezzük

a másik ember szavait. Ezért félreértjük.

A zen mester nem beszél egy szót se. Csak ül a tanítványival, és szavak nélkül tanít.

A nyugat-európai horoszkóp, ami a blikkben leírja, hogy veled mi fog történni aznap, az humbug, egy vicc.

Az eredeti kérdés feltételezhetőleg a komolyabb, és ősibb keleti asztrológia figyelembevételére vonatkozott.

Ebben a tekintetben a thoomas26 nevű hozzászóló korábbi válaszával értek egyet...