Olyan élet miért van, hogy mindenhonnan kiutálnak?

"Ezotéria:a világ nem más, mint egy tükör. Azt látod, azt tapasztalod, ami benned van!

Változtasd meg a saját hozzáállásodat a világhoz, és a világ is változik körülötted."

Gondolkozz el minden olyan dolgon, jelenségen, emberek hozzád való viszonyán, amely neked itt és most nem tetszik, amellyel elégedetlen vagy, és próbáld megtalálni lelked mélyén azokat az érzelmeket, gondolatokat, stb. amelyek azokhoz az eseményekhez, külső jelenségekhez kapcsolódnak.

Hogy tanulj.

Ez egy eléggé értelmetlen kérdés, barátom. Nem is véletlen nem olvastam csak fő kérdést.

Ha segítségre van szükséged vagy lennének kérdéseid/mélyebb megértést szeretnél elérni, írj rám.

Szia kérdező! Durva, hogy olyan érzésem van, hogy ezt akár én is írhattam volna?:)))) de annyira, hogy én is eljutottam odáig, hogy a reinkarnációban keressem a megoldást. Egy különös véletlen folyamán, amikor találkoztam egy férfivel, meg is kaptam a 'választ' :D

37 éves nő vagyok, hasonló problémákkal. Rossz családi körülmények, anyám ütött-vert, apámat hidegen hagytam, ahogy a család többi részét is, néha úgy hiszem, hogy egyik pasim se szeretett. Mindig volt egy-két közeli barátom, de bárhova mentem, iskolába, munkahelyre, társaságba, előbb utóbb kikezdtek vagy történt valami ami miatt kaptam rendesen... sorolhatnám még, de minek. Talán annyi a különbség, hogy én nem vagyok félénk, határozottan fel szoktam lépni magam mellett. Első ránézésre az emberek többsége unszimpatikusnak tart, pedig nem vagyok csúnya... csak én ilyen fura vagyok, kevés embernek 'kellek', úgy igazándiból még kevesebbnek. :D

EGy társaságban találkoztam egy férfivel, aki látó, vagy tudomisén mi a hivatalos titulusa... Azt mondta, előző életemben katona voltam, valami tisztszerűség, aki nem Európában szolgált. Azt mondta borzalmas dolgokat tettem, öltem, aktív vagy passzív részvételemmel kínoztam/bántottam másokat, elárultam embereket és erőszakos halált haltam.

Azt is mondta, hogy legnagyobb meglepetésére jól állok, úgy értem, hogy megtanulom lassan a leckét, megtanultam megbocsátani a családomnak, hogy nem kellettem, az összes exemnek, aki a lábát törölte belém.. még annak is aki szinte bibilikusan megtagadott és azt játszotta, hogy mi soha nem is voltunk együtt. :D Hiszem, ha igaznak hisszük a reinkarnációt, az én döntésem volt, hogy ebben a testben születtem újjá, minden találkozás karmikus, átélni azt, amit az előző életem rám ró, tanulni belőle.

Ha azt mondjuk, hogy oké, mindez hókuszpókusz, nekem igenis annyiban használt, hogy visszanéztem a múltamban, elfogadtam, hogy történt, ami történt, elfogadtam és megbocsátottam mindenkinek, mindent és szimplán hagyom a múltat múltnak lenni. :) Annyira már nem feszülök bele, hogy hogy fognak hozzám állni az emberek a következő helyen, már nem érdekel, hogy furának tartanak, vagy az, hogy az exem egy másik nőt választott helyettem. Van ilyen, nekem ezt kell viselnem.

Ha érdekel a téma, keress valakit, aki tud neked mondani valamit, de már az is sokat segít, ha megpróbálod meglátni, hogy a sors vagy a bármi mire akar téged megtanítani.

Rossz pillanatokat mindenki ki tud emelni az életéből, közted és a másik ember közt akinek az élete idillikus annyi a különbség, hogy neki más a hozzáállása a dolgokhoz.

Nyilván a mostani állapotodhoz hosszú út vezetett el, de ez igencsak negatív hozzáállásod. Ezzel nem bántani akarlak, de nekem ez jött le. Tudom, hogy ebből az állapotból nagyon nehéz kilábalni, viszont ezt neked kell megtenned és minél hamarabb, mert senki sem fogja megtenni helyetted. Én is mélyponton vagyok jelenleg, de ezt felismerve olyan dolgokkal próbálok foglalkozni amik örömteliek számomra és próbálom ezek köré építeni az életem. Találj egy hobbit, vagy valami olyan tevékenységet mely feldob és szánj rá minél több időt. A negatív dolgokkal pedig ne törődj. Vedd észre mikor ezek a gondolatok próbálnak beférkőzni a gondolataid közé és jelentsd ki: ezek a dolgok nem érdekelnek, nem tartoznak rám és nem is akarok ezzel foglalkozni és azonnal válts témát fejben. Egy idő után rutinszerűvé válik a negatív gondolatok kiszűrése és már abban a másodpercben felismered őket mikor megjelennek az elmédben és ezáltal esélyt sem adsz a kibontakozásukra.

De talán mindenek előtt le kellene ülnöd és kiírni magadból(vagy hangosan kimondani) mindent ami zavar, mert tudom, hogy vannak gondolatok, melyek már oly mélyen beették magukat az elmédbe, hogy nem elég egyszerűen tudomást sem venni róla. Vizsgáld meg, lásd be, hogy abban a helyzetben az volt a lehető legjobb döntés amit hozhattál és ha ez nem igaz értesd meg önmagaddal, hogy ezen változtatni már nem tudsz, ezért felesleges ezen örlődni, úgysem változik semmi. Ha kész, hagyd hogy elcsendesedjenek benned a dolgok és állj neki a pozitív szemléletmódod felépítéséhez.