Milyen karmikus büntetést kapok ha öngyilkos leszek?

Nagyon sok embert kihasználnak. De csak azt tudják, aki hagyja is.

Szerintem fogj egy darab cetlit, írd fel rá azokat a neveket, akik csak kihasználtak téged. És írd fel rá az utolsó szót, ami az eszedbe jut, miután végeztél. Írd bele ebbe az egy szóba az egész eddigi életed, mindent!!!

Majd égesd el a cetlit, tudván hogy most lezártad a múltad, és mindent kitöröltél, ami eddig történt.

Az elégett papír hamvait szórd a földbe egy kis gödörbe, majd temesd el. Olyan helyre tedd, ahol véletlenül se találod meg, és véletlenül se jut eszedbe, hogy te azt odatetted.

Hagyj hátra mindent, és kezdj most el egy új életet.

Ha karmikusan érdekel a dolog:

Minden életet mi magunk választunk, mert valamit meg szeretnénk tanulni belőle. Tehát amikor ezt az életet választottad, tudtad, hogy mit vállalsz, azt is, hogy depressziós leszel. Tehát ez egy megoldandó feladat számodra.

A depresszió egy beszűkült tudatállapot, amikor az ember nem látja a megoldási lehetőségeket. Pedig ott vannak előtte...

Én is voltam ilyen állapotban, szakember segítségét kértem, és kiderült, hogy rengeteg lehetőségem volt abban az állapotban is, csak a depressziótól nem láttam. Ez olyan, mintha egy kulcslyukon kukucskálnál és annak alapján akarnád eldönteni, hogy mi vár rád, ha kilépnél az ajtón... Nem kapsz reális képet.

Ami a karmát illeti: ha feladod az önként vállalt, beteljesítetlen feladatod, akkor értelemszerűen megkapod újra. Most mondhatod, hogy nem ezzel a tudattal, de a mostani állapotod is egy előző élet következménye, és a mostani tudatoddal szenvedsz tőle. Egyébként tapasztalatból írom, hogy ha nem is emlékszünk a korábbi életekre, azért mégiscsak hatással vannak a jelenlegire, vannak tudattalan emlékeink, megmagyarázhatatlan érzéseink.

Én a magam részéről büszke vagyok magamra, hogy nem adtam fel, amikor mélyen voltam, hanem megoldottam a leckét, és már "szintet lépve" mehetek tovább a következő életembe. Nem tudom, hogy milyen lesz, de amit ebben az életben feladatul kaptam/kapok, azzal megküzdök. És ez sikerélményt nyújt. A francnak van kedve ismételgetni ugyanezeket a problémákat újra és újra...

Figyelj. Minden egyes ember (még az is aki egy "baleset" során fogant meg) okkal született erre a világra. Valami oka van annak, hogy itt vagyunk ezen a földön. Valahol, valamikor feladatunk van. Nem tudom, hány éves vagy, de lehet, hogy valahol, valamikor lesz egy ember (aki talán még meg sincs születve) akinek pont RÁD lesz szüksége. Akinek egyedül te segíthetsz. Gondolj bele, ha most elmész akkor nem lesz aki segítsen neki. Gondolj azokra az emberekre akik körül vesznek téged. Lehet, hogy most sz*rnak a fejedre, de ha elmész mindenki fel fogja tenni magának a kérdést, hogy hol rontotta el. Hogy nem az ő hibája e? És ezzel azoknak az életét is tönkreteszed. El hiszem, hogy most nehéz, de tanuld meg értékelni a világ apró csodáit. Azt, hogy mekkora áldás, hogy minden reggel felkelhetsz, van két szemed, lábad. Gondolj azokra a kisgyerekekre akik kemoznak mert van egy halálos betegségük, de élni akarnak. Ha egy három, öt vagy egy akár hány éves kisgyerekben annyi erő van, akkor benned ne lenne (aki biztos, hogy 12 éven felüli vagy).

Kérdésedre válaszolva, nem hiszek a karmában, de a szerint Akiben én hiszek (Jézus) az aki öngyilkos lesz a pokolba jut, ahol nagyobb lesz a gyötrelme a földi gyötrelemnél.

Nem ismerlek, egészen eddig a percig azt se tudtam, hogy létezel (ahogy te sem tudtál az én létezésemről) de attól függetlenül arra kérlek, hogy MARADJ!!! 14/l