Az lehet, hogy halálom után a tudatom egy párhuzamos univerzumba fog kerülni?

A kolegám azt vallja, h a lelkünk az egy nagy test darabja, és a halálunk után visszatérünk oda. És ebből a testből több lélek is lehet lent egyszerre, ezért van, h valakivel lelkitársak leszünk. Szerinte azért jövünk, h egy bizonyos feladatot teljesítsünk, és így fejődik a fenti énünk.

Nekem ez erős. Én biológus vagyok, szóval nehéz az agyagtól elválnom. De viszont hiszem, h a halál nem a vége. (Vagy legalábbis remélem)

Újjászületés? Nem tudom, jó lenne.

Mivel még senki nem jött onnan vissza, fogalma sincs erről senkinek.

Találgatni pedig felesleges, hiszen az emberi képzelet elég korlátozott. Valamint a végtelen számú elképzelt lehetőségből is csak 1 jó.

Lehetséges. Viszont semmilyen kézzelfogható jel, megfigyelés sem mutat erre a vallási humbukolásokon és ezoterikus mellébeszéléseken kívül, szóval nem túl valószínű hogy így lenne. Persze, hinni lehet hogy létezik párhuzamos univerzum a lelkek számára, de még magát a lelket sem sikerült soha beazonosítani, mint önállóan, önmagában létező dolgot.

Vagyis egy nem bizonyítottan létező dolog (lélek) nem bizonyítottan létező helyre (párhuzamos univerzum) történő távozásában hihetsz, ha szükséged van valamilyen kapaszkodóra, mert félsz az elmúlástól, ez nem tilos.

És ha igen? És ha nem?

Nem mind1?

Az viszont biztos hogy ha ezen filózol elszalasztod a fő feladatod teljesítését: Hogy megtanulj itt és most lenni!

Igen !

A párhuzamos univerzum neve :nyilvános vécé !Itt aztán mint szarcsimbók életre kellsz !

vicces dolog, hogy minden, magát ezoterikus beállítottságú ember arról prédikál elsősorban, hogy "azért vagyunk itt, hogy megoldjuk az életünk feladatait"

kicsit körbe kéne nézni a világban, pajtik

az emberek ahhoz nincsenek felnőve, hogy kulturáltan tudjanak viselkedni a postán, és agyontapossák egymást egy leértékelt kartondobozért

nincsenek "feladatok", nincs hétmilliárdféle feladat, nincs semmi

majmok vagyunk, ruhában, akik nem tudnak mit kezdeni magukkal, mert haszontalanok vagyunk, mint egy százezredik hangyafaj