Ha valakivel nagyon közel 'kerültem', felejtőképes személy, fura, de más, és nem tudok semmit sem elképzelni nélküle az?
Csupán rajongás egy ember iránt, vagy lehetséges múltbeli köz? A srác és köztem 10 év van, meg volt az esélye annak,hogy addig míg meg nem születtem valakije voltam. Tegyük fel 4 éves korában a barátnője, aki betegségben elhunyhatott, lehettem akár 8 évesen a padtársa. Teljesen megbolondultam! De hiszek benne,hogy közöm van hozzá, lehet,hogy még jövőbe, de lehet volt a múltban. Folytonos megérzések,folytonos összefüggések vele szemben,nem bírom elengedni, nem tudok nélküle semmire gondolni, Ő olyan fontos, de már 1,5 éve, úgy érzem sose lesz vége.
Ez csak erős hiányérzet/rajongás egy ember iránt, vagy közöm is lehet/lehetett hozzá?
Egy másik ember iránt nem véletlenül rajongunk. Az az illető bárki lehetett előző életeidben. Valószínü még nem jött el az ideje, hogy újból találkozzatok, de el fog, akár a mostani életedben, akára késöbbiekben. Valószínü a sors szánhat szerepet neki az életedben, ha közel engedett egymáshoz titeket, de lehet hogy csak nevelni akart, hogy eszedbe juttassa, hogy ki a cél
, az érzelmeitekre hatni, hogy abból is tanuljatok, hogy késöbb megérdemeljétek egymást. Ez lehet szerelem, vagy szülő-gyerek, stb. kapcsolat. Ne morfondirozz ezen, éld az életed úgy, hogy jó ember legyél.
Köszönöm szépen mindkettőtöknek:).
Első: Ő pont egy olyan ember akibe beleszerettem, de kicsit máshogy mint más, vele annyi minden van. Nem tudom megfogalmazni, Ő tőlem egy teljesen eltérő ember, mégis sokszor úgy éreztem, hogy különlegesnek hisz Ő is,különlegesebbnek mint mást, mégis csak számítógép közelségből ismertem Őt. Annyira fura.
Második: Ez nem az mikor 'ilyen már történt' érzés. Ez olyan leírhatatlan, nem tudom, egy napon Őt megismertem,nem személyesem, de úgy érzem ismerem, és azóta ennek 1,5 éve, nem tudom elengedni,úgy érzem rajongok érte már nagyon, de annyi és annyi fura dolog történt csak ebben az elmúlt másfél évben,hogy lesem tudnám írni.
Megálmodtam vele dolgokat
megérzek vele dolgokat/magammal kapcsolatban, másik barátnőm is.
összefüggenek a dolgok, nagyon mélyen vannak dolgok amire az ember azt mondja,hogy 'lehet,hogy vannak véletlenek, de ez már nem az a kategória'
Úgy érzem közelebb van mint bárki máshoz
Gyakran sírok érte, pedig mint mondtam nem is ismerem úgy, hogy tudhatnám végülis mi zajlik le bennem.
Sokan mondják,hogy pusztán rajongás, de NEM, én nem hinném,hogy ez az. Valamit tartogat ez az élet,remélem ez a Fiú pont azt látta meg bennem, amit én láttam meg benne,nem tudom elengedni, ha csak arra gondolok, hogy évek múlva lesz egy kézzelfogható rám tör valami, hogy nem, nem lesz,majd megvalósul és Ő lesz a kézzelfogható, utána racionálisan átgondolva ez maga a lehetetlenség,de csak úgy pusztán a gondolata játszik velem,hogy pedig igaz lesz. Várok. Azt hiszem azt mondják amit nagyon akarunk,az 3 év múlva teljesül,irány még egy másfél év.
Leírhatatlan, mennyi boldog pillanatom volt már,amit Ő okozott.
válasza: válasza:Ha ilyen babonaságokon filózol állandóan, akkor elképzelhető hogy begolyósodsz egyszer.
az- az ember egyszerűen szimpatikus neked és a vele kapcsolatos túláradásod, már az ösztöneidet is felkorbácsolta.
Az lenne a leghelyesebb, ha megtanulnád fegyelmezni magad a fantáziádat is és az ösztöneidet is-- mert olyan illúzióba ringatod magadat amelynek nem biztos hogy van jövője. Ha sorsotok egy utat jelölt nektek akkor úgy is találkozok, mert megkeres. De ha nem, akkor csak butaságokra fecsérled az érzelmeidet és nem veszed észre hogy máshoz lettél rendelve.
Viszont újra születés, előző életek, nem léteznek, nem igaz,mert az élet egyszeri megismételhetetlen.
Köszönöm Neked.
Nos, ez az időszak azóta már elmúlt, de még most,hogy visszaolvastam sem nevettem ki magam, hanem úgy éreztem,igaz lehetett volna-vagy igaz lehet még. Csak akkor mint szerelem,most már valami teljesen másképp.
Azért is mondom ezt,mert azóta lett egy fiú, akit minden-jó rossz dolog után szinte azonnal elengedtem,már alig az első hét után nem gondoltam rá,és elfelejtettem.
Ezzel a sráccal tényleg 1,5évig ment a huza-vona. Úgy érzem,még bármi lehet,és bármi előfordulhat.
Köszönöm.:)
válasza:Tudod kérdező, az-az igazság, hogy én valójában nem hiszek a sorsba, de a saját életem ezt megcáfolta. Hiába tettszett egy fiú, messziről soha nem beszéltünk- elsodródtunk egymástól az ország másik felébe-- ő ment egy helyre- én mentem ugyan oda-ő pedig épp akkor eljött onnan és ment egy másik városba- én visszatértem abba a másik városba de épp akkor ő megint ment egy negyedik helyre, vissza a szülő városába. Én pedig mivel az életem nem jól alakult, elővettem egy térképet, kerestem a fővárostól egy távoli várost- kimentem a nyugatiba felültem a vonatra és oda utaztam.... eltelt vagy két hónap, betértem egy presszóba egy kávét inni-- és ott ült az akkor már húszon éves fiú aki annyira tetszett messziről... azóta... nem sokára 50 éves házasok vagyunk.
szóval ezért írtam a sorszerűségről- de az majd csak úgy megtörténik..
Sok boldogságot kivánok és hosszú sikeres életet
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!