Szerintetek egy lélek mindegyik életében ugyanolyan? Úgy értem meghal, újraszületik, aztán ugyanolyan lesz mint az előzőben? Ugyanaz fogja érdekelni, ugyanolyan lesz a személyisége?

Bocsi! Én nem rossz szándékból válaszoltam! Olyan jó kérdést tettél fel igazából, amit millió ember nem tesz fel soha!

Félreértelmezted a hozzászólásomat! Mindegy igazából! A fő kérdés az, miért akarsz újraszületni ebben a szenvedésekkel teli világban?

Egy léleknek fejlődnie kell szerintem! A lélek tiszta jóság, szeretet!

Sok értelmezés van. Te személyiséggel felruházott valamiként tekintesz a lélekre. Gyakorlatilag az elméddel, az egóddal, a személyiségeddel azonosítod.

A lélek változatlan és örök, sem ilyen, sem olyan. Még csak nem is semleges. Egy. Differenciálatlan, nincsenek jegyei.

Amennyiben a lelket (hívjuk így a fentit) realizálod, felismered magadban -- megtalálod, az általunk ismert világi életben való ténykedésednek vége, "megvilágosodtál".

Kérdésedre ("És hogyha teljesítünk mindent? Mi vár ránk? Mivé válunk?") válaszolva, csak furának tűnő dolgokkal lehet válaszolni, mint, ahogy fent írtam: megvilágosodsz/örökre kilépsz a lét őrületszerű körforgásából/eggyé válsz az egyetemes tudatossággal. Vagy hasonlatokkal: Az történik akkor, mint amikor az esőcsepp belehullik az óceánba: egyesül azzal. Látható, hogy minden, amiről itt szó van, nem lehet szavakkal leírni. Csak tapasztalni lehet.

Amiket írsz, azokból az szűrhető le, hogy te a világi életet ünnepled, és ragaszkodsz a jelenlegi elmédhez, személyiségedhez, szokásmintáidhoz. Nyilván szereted magad, az életet, a világot, ez utóbbit nagyon sokszerűnek és érdekesnek találod. Tehát maximálisan a külső világ felé fordulsz, "habzsolni" szeretnéd az életet, az életed, fejlődni akarsz saját boldogulásod érdekében, elégedettséged növelésének érdekében. Mindezzel semmi baj nincs persze.

Úgy látom, tehát, hogy azt kérdezed most gyakorlatilag, hogy "ez folytatódni fog akkor is, ha már a jelenlegi testem elporlad?".

Én azt gondolom, hogy semmiképp sem. Ugyanez nem, és (nagy valószínűséggel) amúgy sem fogsz emlékezni rá. Tehát, bár teljesen mindegy, de abban biztos lehetsz, hogy ennek a halállal örökre vége. Tény, hogy az elraktározott karmát magaddal viszed, és aszerint lesz egy előre kitaposott ösvénye az életednek (melyről persze le lehet térni), azaz megmarad sok minden, csupán tudat alatti formában.

Írsz arról, hogy olyanokra szeretnél képes lenni, melyekre a mai ember nem képes, nyilván, mert nagyon izgalmas. (Szerintem is izgalmas amúgy. Elgondolni, hogy Az Ember igazából mit jelent, mire is lehet képes Az Ember, lenyűgöző.)

Az egyik hozzászóló említette a hatalmassá válást, az atomnyi méretűre való zsugorodást, a teleportálást. A nagyon magas tudatossági szintre eljutott emberek nem kevesebbet, mint az anyagi világ feletti uralmat kapják jutalmul, de kizárólag járulékos formában, ami azt jelenti, hogy bónuszként kapják meg. A legnagyobb cél felé vezető úton ezekhez a képességekhez hozzájutnak, de ezeket nem szabad használniuk, mert, amennyiben megteszik, visszazuhannak, hiszen az ilyen különleges képességek használata törvényszerűen összekapcsolódik, többek között, az akarással és a vággyal, melyek a legnagyobb akadályai a nagy cél elérésének.

A fentieket csak azért mondtam el, mert ezek a képességek elérhetők, de gyakorlatilag kizárólag az aszkézis és a nyugati ember számára elképzelhetetlen mértékű és minőségű fegyelem segítségével. Ami azt (is) jelenti, hogy ha ezekre a misztikus képességekre vágysz, törvényszerű, hogy nem fogod tudni elérni őket. Más szavakkal: Pontosan az általad kifejtett célok és vágyak az akadályai annak, hogy azokat elérd. :)

Az új meg új megszületésnek az értelme a fejlődés, a hibák kijavítása, a lélek tökéletessé válása. Ennek céljából a lélek olyan testet, sorsot, környezetet keres, amelyben az előzőekbenelkövetett hibáit megtapasztalhatja, mint szenvedő alany. Jézus is megmondta, hogy aki karddal öl, kard által vész el. Meglehet, hogy ez nem jön létre egy ugyanazon inkarnációban, de majd egy másikban, biztosan. Tehát ha öltél, legközelebb meg fognak ölni téged. Ha kínoztak, azt kapod majd lecke gyanánt. És így tovább.

Mindemellett lesznek olyan tulajdonságok, amik megmaradnak. Szerintem a nemes, pozitív dolgok, amiket már kifejlesztett a lélek, azok megmaradnak.

A lelkek "lélekcsoportokat" alkotnak, és nagyon gyakran együtt, vagy egymáshoz közel inkarnálódnak, akér egy családban, vagy ugyanabban a lakókörnyzetben, esetleg pár évvel eltérően egymástól, de közük van egymás életéhez valami módon.

Ezt nagy valószínűséggel nem tudod a következő életben, de a vonzalom, az összetartozás ott lesz, és azok az emberek vagy a jóbarátaid, vagy családtagjaid lesznek szerelmed, házastársad stb... Az is kérdés, hogy mennyire leszel tudatos ezkben legközelebb. Ha már most ilyeneken töprengsz, ez a tudatosodás jele, folytasd tovább, és legközelebb nyílván egy még magasabb szinten leszel. Ha már elég magasan vagy, akkor nem fogsz annyira kötődni a földi élethez, sikerekhez, pénzhe, hanem inkább valami nemes lelkű és elvont ember leszel.