Ti hisztek a sorsban, karmában, hívjuk akárhogy?

Nekem mindkét nagymamám el. Az egyikük egy gonosz vénasszony (nem tudok rá szebbet mondani sajnos). Egész életében mások piszkálásban, bántásban találta meg az örömét. Áskálódik, gonoszkodik folyton. Ok nélkül hazugságokat terjeszt nem csak ismerősökről, a saját családtagjairól is. Már azt sem hiszem el amit kérdez. Számító és rosszindulatú ember. Amikor édesanyámat szidalmazta (volt egy ilyen korszaka), rágalmazta akkor kb. félévente történt vele valami baleset. Leesett a létráról, elesett az utcán, stb. Folyton el volt törve valamije. Furán hangzik, de tényleg amikor a leggonoszabb volt másokkal, mindig akkor érte valami baleset.

A másik nagymamám egy önzetlen asszony. Mindig segít, gondol másokra. Persze vannak hibái, de alapvetően jó természetű ember. Neki semmi baja. Sokkal fiatalabbnak néz ki a koránál, pedig majdnem egyidős a másik nagyanyámmal. Csak az egyikük kórházból kórházba jár, a másiknak meg semmi baja.

Az is fura, hogy máshogy öregednek. Látszik az arcukon. A genyó nagyanyám olyan tipikus ronda aszott öregasszony lett. A kedves nagymamám pedig inkább kis pufók kedves arcú néni.

Szóval nem tudom, hogy mennyi az összefüggés, vagy mi miért van így, de azt hiszem idős korára mindenki azt kapja amit megérdemel.

11.08 vagyok

a rossz út mindíg vonzóbb, és néha könnyebb. Ne lépj rá.

Vissza kapja a rosszat, hidd el. ez így mülködik. Lehet nem a Te szemed láttán, és nem 5 perc múlva, hanem évek múlva. De ez így van. Rossz energiát generálsz, akkor azt is fogsz kapni, ha jót, akkor meg azt. :)

''idős korára mindenki azt kapja amit megérdemel.''

Ó, bár így lenne... akkor nekem nem a jóindulatú nagymamám halt volna meg hosszú betegség után, hanem a máig makk egészséges genyó.

Utolsó. Most erre írhatnám, hogy biztos van valami oka, hogy így történt, de azért ezt már én sem hiszem.

Csak próbálok pozitívan állni a dologhoz, hogy majd egyszer a sok genyó is megkapja a maga "jussát". Különben már rég becsavarodtam volna, hogy miért ilyen igazságtalan az élet. :)

Szóval ez olyan, hogy nem tudom, nem hiszem, hogy lenne ilyen eleve elrendelés, vagy karma, vagy akármi, de néha jó erre gondolni. :)

Olvasd el a többi ugyanilyen kérdést.

De azért ide is leírom, hátha nem sikerül: Mivel az átlagember számára az idő lineáris, avagy a dolgok egymás után történnek, és minden csak egyféleképpen történt meg, ezért sorsról beszélni nincs értelme. Bármi történik, köré lehet írni egy nagyobb kört, hogy az volt a sors. És mivel a dolgok csak egyszer történnek meg, nincs viszonyítási alapunk, hogy mi lett volna, ha másképp történik. Mivel tökmindegy, hogy van-e sors, vagy nincsen, felesleges foglalkozni vele. Egyszerűbb úgy kezelni, hogy nincs.

És igen, a felsőbb erőben való hit annak lehet a megnyilvánulása, hogy nem vállaljuk a felelősséget a saját döntéseinkért, hibáinkért. Könnyebb valaki mást hibáztatni, hogy ez csak azért történt, mert ő úgy akarta. Pedig gyarlók vagyunk, és elcseszünk dolgokat. Vagy éppen más körülmények kényszerítenek minket egy útra. Ha van karma meg sors, annak valami irtó bonyolult dolognak kell lennie, és egy ilyen irtó bonyolult dolog létét nem indokolja semmi, mivel nélküle is menne tovább a világ.

Ergo sors, karma, akármi nem létezik.

"És igen, a felsőbb erőben való hit annak lehet a megnyilvánulása, hogy nem vállaljuk a felelősséget a saját döntéseinkért, hibáinkért."

Ez nem egészen így van. Akik hisznek a karmában pont, hogy vállalják hibáikat, és megpróbálják mindig a legjobbat kihozni belőle. Hisz megvannak győződve arról, hogy minden negatív - és pozitív - tapasztalat valaminek a következménye, még ha látszólag nem is így van. Nem lehet kibújni a problémák elől, mivel addig elő fognak jönni, míg meg nem oldják őket.

Persze ez függ attól is, hogy ki milyen komolyan gondolja ezt az egész karma dolgot. De az ebbe belevetett hit nem igazán mentsvár.