Aki volt már előző életbe való utaztatáson, milyen érzés meghalni? Maga a pillanat.

Szia!

Érdekes érzés. :) Egyfelől kívülről látod, tehát konkrét testérzet nem (feltétlenül) kötődik hozzá. (Halvány érzésként kötődhet, de semmiképp sem "éled át" teljesen).

Másfelől viszont nagyon kemény érzelmeket vált(hat) ki. (Ez is attól függ, hogy mennyire vagy szenzitív).

Aki engem vezetett vissza, úgy csinálta ezt, hogy a halál előtti utolsó öt percet néztük vissza percenként, és csak utána magát a halált. Ez azért jó, mert így a jelen élet beli tudatod is fokozatosan tud felkészülni rá, hogy mi várható.

De igazából nagyon nehéz ezt szavakkal megfogalmazni... Szerintem pontosan csak akkor érted meg, ha megtapasztalod. :)

Szép estét neked!

ParlanDo

Felszabadító érzés :) szó szerint :)

Egy utazó és utaztató

Nem tudom, hogy minden utaztatás végén "meg kell-e halni", nálam megvolt.

Még csak egyszer utaztam, nem tudtam, mire számítsak (direkt nem tájékozódtam előtte, hogy ne befolyásoljon), így ez a meghalás is furcsa volt. Nyugodt voltam, felkészített az utaztató az utolsó 5 percemre és számolt vissza. Így, hogy tudtam a halál idejét, nem is volt ijesztő (a való világban nagyon félek tőle...), és nem éreztem semmit, csak megnyugvást. És megkönnyebbülést, mert TUDTAM, hogy a halál után van valami más, ahol vár rám az a férfi, akivel az életben nem lehettünk egymáséi. És így is történt. :-) Ahogy áthaladtam egy fényes alagúton, a végén ott állt A FÉRFI, kézen fogtuk egymást és "boldogan éltünk, míg meg nem haltunk"...

Csodás volt az egész utazás!